Page 48 [48]
46 9 Néprajz és muzeológia
tetlen misztikumába. A két , távlatot" a nemzeti látószög teszi hasonlóvá:
a magyarság individualitásának bizonyítása, ami Hermannál ez esetben a Félix
Lay-féle délszláv ornamentika-albummal szemben az önálló szellemi, forma¬
érzéki képességének kimutatásában nyer konkrét kifejtést.
Az ezredéves kiállításon a néprajz látványos szerepet játszik. Azt is lehet
mondani, hogy addigi tevékenységének legnagyobb és legátütőbb eredményét
éri el, mintegy összegzi mondanivalóját. Csak címszavakban felsorolva: elké¬
szül Jankó János országos felmérése alapján az ország huszonnégy táji, etnikai
vidékét bemutató néprajzi falu — tizenkét magyar, tizenkét nemzetiségi ház
berendezésével, a helyi viseletbe öltöztetett bábukkal, továbbá egy templom
a kalotaszegiek mintájára, falusi iskola, községháza, tűzoltó szertár, falu széli
cigänyputri -, Herman Otté üjonnan gyüjtôtt 6sfoglalkozäsi haläszéleti és
pásztorkodási anyagot ad közre, a halászatot prehisztorikus cölöpépítménye¬
ket idéző installációban mutatja be, a pásztorkodást primitív építményekkel,
változatos eszközök sorozataival, képzőművészeti igényű képekkel szemlél¬
teti, bemutatják a földművelés Jankó János gyűjtötte munkaeszközeit, valamint
- a néprajzi falu templomában elhelyezve - a Zichy Jenő-féle közép-ázsiai ex¬
pedíció keretében megszerzett tárgyi emlékeket, dokumentumokat. Új színt
hoz a néprajzi falu sok látványos eseménye: a kiállított házakban - olykor még
a város más helyszínein is — a vidékről felhozott falusiak búcsús mulatságot
(tolnai svábok), lakodalmat (szászok, szerbek, matyók) tartottak, vagy csak
a házakat elevenítették meg poharazgatással, énekléssel." A kiállított nép fel¬
kerül a nemzeti tablóra. Nem a nemzeti történelem reprezentációs tereibe,
hanem külön színfoltként, az ország etnikai, táji tarkaságát illusztrálja. A nép¬
rajzi falu nem a történeti főcsoport kiállításában szerepel, amely a magyar
állam, a történeti nemzet kronologikus históriáját mutatja be. Itt csak az ős¬
foglalkozások kapnak helyet, a nemzet színpompás s egyben multietnikus
népe ettől külön szerepel." Az , állam" és a ,nép" a közös nemzeti történelem¬
ben elkülönül, de tagadhatatlanul a nemzeti önmeghatározás két komponen¬
sét alkotja. A néprajz millenniumi részvételét számtalan tervezet, nagyszabá¬
sú elképzelés előzte meg. Az eredmények ellenére nem minden valósult meg.
"3 Jankó János: Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Bp., 1897. V6. K. Csilléry Klara:
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete. Ház és Ember 1 (1980) 15-25.
a rendezvényekről: 23; Herman Ottó: Ősfoglalkozások. 1. Halászat. 2. Pásztorélet. In:
Magyarország közigazgatási és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ez¬
redéves kiállítás eredménye V. kötet. Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Történelmi
kiállítás. Néprajz. Szerk.: Matlekovics Sandor. Bp., 653-763. V6. Fejés 2003: i. m. 38-48.
kat. 27-56.
Vö. Hofer Tamás: A nemzeti történelem rávetítése a nepmüveszetre. In Uö: Antropolögia
es/vagy neprajz. Bp., 2009. 145-166., különösen 159-161;
74