Page 41 [41]
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 39
lei Debrecen és környékének leírása nem mérhető Hunfalvy könyvéhez, az
ő néprajzi koncepciója mégis közelebb áll ahhoz, ami a század végén s azt kö¬
vetően a szak fő tartalmát kezdi jelenteni, mint a Magyarország ethnographiájáé.
Hunfalvy a Néprajzi Társaság alakulásakor közreadott újabb gondolatai ösz¬
szecsengenek Szeremlei megjegyzéseivel, a szak tárgykörének az alapító elnök
által adott iránya ily módon már másutt és másban is megfogant eszmékre
rímel. Egy jó évtized változásai eredményezik, hogy a Néprajzi Társaság első
alapszabályában meghatározott tárgykör már egyaránt felöleli a néptörténetet
és a népélet nyilatkozatait.
Az újszerű tények minél teljesebb felgyűjtése és feltárása állt atudomány¬
szakká formálódó néprajz Hunfalvy nyomába lépő új generációjának homlok¬
terében. A pozitivizmus szinte késői hajtásaként egyre több irányban indult
meg a , palota lakhatóvá tétele". Bővültek a tárgyi ismeretek, a kutatási irá¬
nyok, változott a szemléletmód, mi által az első világháború zárta korszak vé¬
gére átalakult az egész tudományszak. A Néprajzi Társaság megalakulása és
a Hunfalvy-ünnepély ennek már több vonását jelzi, illetve megelőlegezi, más
inspirációi és jellemzői viszont nem az ott képviselt tudományos közegből
származtak. Jankó János, az új generáció legjelesebb, fiatalon elhunyt képvi¬
selője egy évtizeddel az ünnepség után már azt írja, hogy a nagy tekintélyű
Hunfalvy felfogása akadályozta a néprajz kibontakozását. , Ha 1876-ban egy
Hunfalvy kimondta azt - fejtegeti — hogy az ethnographia nem más, mint tör¬
ténet, nyelvészet és statisztika, azt akkor senki sem merte és tudta kétségbe
vonni, mert az ethnographiával senki sem foglalkozott e hazában, annak bá¬
mulatos fejlődését a nyugaton senki sem kisérte figyelemmel." Az újabb irá¬
nyok egyik fő területe a , tárgyi ethnogpraphia" lett, maga is sokféle megkö¬
zelítésben, a másik a Hunfalvynál tagolatlan nép társadalmi, regionális ösz¬
szetételének kimunkálása, valamint antropológiai jellemzése. Mindezek
a nemzeti diskurzusba is új színeket vittek.
falvy Páltilleti, kia Magy. Nyelvészet 1855. folyamában eredeti találós meséket tett közzé,
gyüjtve Filofemus által." Uo. 21.
"2 Jankó János: A magyarok eredetéről II. Uránia 2 (1901) 230-235. id. 230. Szerinte az etnográfi¬
ának a Hunfalvy képviselte nyelvészeti felfogása 50 évvel elmaradt korától; a hatvanas
években a franciák, angolok, németek az etnográfiát, etnológiát, antropológiát már mint
természettudományt definiálják. Hunfalvy könyve megjelenésének évében a nemzetközi
antropológiai és ősrégészeti társaság Budapesten tartotta ülését. Már ekkor felmerült egy
antropológia tanszék alapításának gondolata.