Oldal 40 [40]
38 e Néprajz és muzeológia
megannyi , nép- és országismei", népviseleti képe és leírása között 1862-ben
A magyar alföld egy vidéke címmel , ethnographiai vázlatot" adott közre. Ez
nem népköltészeti vagy statisztikai, honismereti ihletettségű leírás, hanem
egy új szemlélet jelentkezése — hiába mutatja a nemzeti romantika már ismert
vonásait is. , A legnagyobb figyelmet érdemlő tudomány - kezdődik az írás
-— az ethnographia korunkban, midőn a nép akarata s természetes jelleme nem¬
csak hogy nem ignorálható, sőt inkább az európai közvélemény által is el van
ismerve, hogy döntő befolyással bír a politikai viszonyok érvényes megvál¬
toztatására is. Nem az a kormány legerősebb, mely legtöbb csatát nyeri meg,
hanem az, mely mellett a közvélemény áll. A nép külélete, szokásai, értelmi
köre, akaratereje és társadalmi viszonyai képezik az ethnographia főbb tár¬
gyait, s egyszersmind azon feltételeket, melyek valamely közvélemény vagy
néphangulat létrejövéséhez s megszilárdulásához az egyedüli igazi magyará¬
zatot szolgáltatják [...] Semmiféle kormányrendszer sem bír maradandóság¬
gal, mely a nép általános szokásaival, fogalmával s meggyőződéseivel ellen¬
kezik. [...] Vajha azért volnának minél nagyobb számu ethnographjaink az
ország különböző vidékeiről, hogy azokból a mindenek előtt szükséges önis¬
meretet megtanulhatnók!" A szerző nem országosan ismert tudós, netán par¬
lamenti képviselő, hanem Szeremlei Samu, a debreceni református kollégium¬
ban pár éve végzett s itt doktorátust szerzett, fiatal hajdúböszörményi lelkész."
Mindez Hunfalvy könyve előtt öt évvel, az új tudomány szabatos körülhatá¬
rolásával, politikai és társadalmi funkciójának kifejezésével. Szeremlei arra is
magyarázatot ad, hogy miért kell a népet, vagyis , az alsóbb rendű lakosságot"
megismerni: , a közép és felső osztályok magán és társadalmi élete, műveltsé¬
(4
gi foka a különböző vidékeken is inkább egyező és ismertebb lévén". Szerem¬
57 Szeremlei Samu: A magyar alföld egy vidéke. (Ethnographiai vázlat.) Vasárnapi Ujság 9
(1862) 6-8., 18-19., 30-31., 41-42. Szeremlei Sámuel (1837-1924) később megírta a magyar
forradalom krónikáját, majd újabb állomáshelyén, Hódmezővásárhelyen több helytörté¬
neti, honismereti, néprajzi kérdésekre is kitérő művet írt, 1908-ban az akadémia levelező
tagjává választották. Lásd Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Elektronikus válto¬
zat: MEK (itt hivatkozott cikkét nem emliti); Malyusz Elemér: Szeremlei Samu (1837-1924).
Levéltári Közlemények, 2. 1924. 1-4. 211-212. Az idézett gondolatok ellenére sem a Néprajzi
Társaság alapításakor, sem azt követően nem találjuk nevét az etnográfusok sorában. Korai
cikkét a magyar néprajz nem tartja számon. A Vasárnapi Ujság népéleti ábrázolásához lásd
Révész Emese: A népéletkép szerepe a nemzeti jellem kidolgozásában. Ars Hungarica (2004)
275-322; Uö: Nepeletkepek a magyarorszägi sajtöban 1850-1870 között. Neprajzi Értesítő
92 (2010). 79-144.
58 Szeremlei: i. m. 7. Iräsa egy másik helyén a Hajdúböszörményben maga gyűjtötte babo¬
nákból közöl, mondván, hogy ezek , a találós mesékkel együtt, a legnagyobb fontossággal
birnak a nemzeti mythologia, életmód s átalában a népmüveltség tekintetéből. Kár hogy
az irodalom e részben még ugy szólván semmit sem tett. Méltó elismerés egyedül Hun¬