Page 29 [29]
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 27
mindazt magában foglalja, a minek az a jelleme." A kettő között ily módon
nem tesz lényegi különbséget, pontosabban csak fokozatbeli különbséget lát
köztük: a nép az ország teljes lakossága, ami kisebb egységekre, több nemzet¬
re tagolódhat. Arra azért utal, hogy ha szoros meghatározásra van szükség,
a népet és a nemzetet meg kell egymástól különböztetni. Egy ideiktatott láb¬
jegyzetben utal a magyar nemzet kifejezés jelentésváltozásaira. Ennek kapcsán
írja, hogy egy ideje a , politikailag teljes jogú népet, akármilyen nyelvű volt,
Magyarország nemzetének nevezgeték. Ma is szokás mondani: Magyarország¬
nak egy t. i. politikai nemzete, de több nemzetisége van." Ha ezt nem tekinti
fő mondanivalója részének, ez azt jelenti, hogy őt az ethnos általános megha¬
tározása, oka és dinamikája érdekli, amiben a nyelvnek tulajdonít primátust
és nem a politikai szerveződésnek. Kérdés: , Mi által és hogyan lesz a nemzet meg
a nép? A nemzet lesz - állítja — nyelve, hite és társadalmi szerkezete által.
E három közt a nyelv az első, ez a nemzetek születése és, ha szabad így mon¬
dani, életének fája is." A különös, vagyis az egyes népek nyelve tény, de erede¬
tüket bajos megállapítani. A különös nyelvet beszélők alkotják a különös nem¬
zetet, amely , első tője bizonyosan testi származás útján keletkezett és szapo¬
rodott". De a nemzet nemcsak születés útján gyarapodik, és halálozással fogy,
hanem , hozzáragaszkodás és tőle elszakadás által is szaporodik vagy fogy.
A nyelv nem születik az emberrel, ő azt utóbb szüléjitül, társaitul eltanulja;
sőt régi társai változtával, új társaitul új nyelvet is tanulhat, s ezáltal anya-nem¬
zetétől elszakad és fogadott nemzetébe lép be. [...] A ki a nemzeteknél csak
a természetes szaporodást, tehát a testi származást tekinti, az nem ismeri
a nemzetek életét. A hozzáragaszkodásnak eszköze sokféle; lehet magasabb
műveltség, lehet nagyobb erő, lehet nagyobb szám s viszontag: az eredmény
ugyan az marad mind a szaporodásra, mind a fogyásra nézve."" Az eleve
adottsággal, a bele születés kizárólagosságával és determinációjával szemben
ez a koncepció a változékonyságságot vallja, a nemzethez tartozást a be- és
kilépés lehetőségei nyomán rugalmasan értelmezi. A nemzet kialakulásában
a saját — , különös" — nyelven alapuló saját hit a következő konstitutív tényező.
A hit és vallás nevelték és nevelik az embert, a nemzetet, az emberiséget.
A különös nyelvben tehát a különös hitnek szavai, elnevezései a nemzeti szel¬
lem legeredetibb nyilatkozásai." A nemzetek egymásra hatása miatt a kifeje¬
zések változnak, ,, de a nemzet megmarad, a míg nyelvét megtartja, s az új hitet
is belé oltja a nyelvébe". A harmadik tényező a társadalmi viszonyok kialaku¬
lása, mert a , különös nyelven beszélő és különös, saját hitét valló nemzet ok¬
8 Hunfalvy 1876: i. m. 48. Az elmondottak alapján véli úgy, hogy az etnográfia és az etno¬
lógia tulajdonképpen , nemzetek leírása, nemzetek tudománya" volna.
Uo. 48-49. - kiemelés az eredetiben.