Oldal 24 [24]
22 9 Néprajz és muzeológia
a már általánosan elismert tekintély segítségére támaszkodva törnek utat ma¬
guknak. A tudományalapító mítosz és azt nyilvánossá tévő, megerősítő cere¬
moniális rítus hitelesíti az újonnan jelentkező törekvéseket. Hasonló szerepet
tulajdoníthatunk Jókai Mórnak, Rudolf trónörökösnek és József főhercegnek.
Jókai a Magyarországi Néprajzi Társaság alakuló közgyűlésén meleg szavak¬
kal allt ki a néprajz mellett, az etnografiat az 6 ,,kifogyhatatlan munkatarsa¬
nak" nevezte. Ekkor hangzott el az utóbb szinte szállóigévé vált gondolata:
Ha valaha a világon bekövetkezik az örök béke, az az ethnographia általános
elterjedésének munkája lesz."" Jókai közvetítésére a védnökséget elvállaló, de
már addigra halott Rudolf trónörökös nem lehetett jelen, ám ez a kapcsolat és
a belőle fakadó várakozás jelzi a néprajz egy még távolibb, , magasabb" párt¬
fogói támogatását. A Társaság egyik alapító tagja, József főherceg az első fel¬
olvasó ülésre küldött tárgyát tekintve is üzenet értékű előadást, a cigányokról
írt munkájának egy részletét."
A Toldy- és a Hunfalvy-ünnepség párhuzama nem véletlen. A két alapító
atyát illető tisztelet egyaránt a kérlelhetetlen, még a nemzeti elfogódottsággal
is szembeszálló tudományos attitűdöt teszi példa értékűvé. A Hunfalvy-ün¬
nepélyen Réthy László arról beszélt, hogy a magyar tudomány úttörői közül
három olyan mestert ismer, akik a , tudományos anyagon kívül kritikai mód¬
szert s kipróbált eszközöket is hagytak" a ma író és kutató nemzedékre: Toldy
Ferencet, Rómer Flórist és Hunfalvy Pált. Mindhárman , roppant munkássá¬
guk körében magas szempontokra emelkedve, kolosszális vonásokkal tudták
a nagy anyagot meghatározni, a kérdéseket osztályozni, a diszcziplinák főkér¬
déseit világosságba helyezni"." (Itt arra is utalhatunk, ezt Réthy nem mondja,
hogy mindhárman hozzájárultak a néprajz mint szaktudomány kifejlődésé¬
hez. Nem egyenlő mértékben, ezúttal nem elemezhető módon, de ott látjuk
mindhármukat az első művelők-pártfogók között. Az is fontos párhuzam, hogy
Toldy és Hunfalvy egyaránt németnek született, tudatos döntéssel lettek a nem¬
zeti tudomány alapítói.) Réthy véleménye szerint , a magyar és rokon ethno¬
logiai tudományok atyjának" tekinthető Hunfalvy munkássága a tudományok
specializálódását követően sem ér véget, mint két társáé. Az egyetemleges
tudás lehetősége véget ért, az új nemzedék a részletek tanulmányával tetőzi
be azt, amit , az előzők nagy vonásokkal írtak körül". Hunfalvy a , speciális
tudományok művelésében" is példát mutat. Olyan kérdéssel foglalkozik, me¬
lyet , aktuális érdekével az egész nemzet figyelme kísér". Ez az , oláh kérdés",
5 Jókai Mór üdvözlő beszéde. Ethnographia 1 (1890) 7-9., id. 8.
1 József Főherceg: A czigányokról. Ethnographia 1 (1890) 12-19.
7 Réthy László: Hunfalvy Pál helye az irodalomban. Ethnographia 2 (1891) 385-388., id.:
385-386.