tum szintén a magyar önkép elevenébe vág, közvetve szintén kapcsolatos
a magyarság eredetével s ezen keresztül a nemzet , régiségének" kérdésével.
Az üdvözlő szavak retorikai fordulata a kortársak egyik bevett diskurzusába
illeszkedően a magyar-román viszony fő kérdésére utal: a származás, az ere¬
det és a históriai elsőbbség vitájára. , Az egész magyar nemzetet nagy hálára
kötelezte az által is — zárta köszöntőjét Xántus —, hogy a folyóiratokban a kül¬
földön rólunk elterjedt téves nézeteket helyreigazította [...] Magyarország szel¬
lemi tevékenységét, kulturális működését megismertette"." A tudományos
életmű és a tudományos igazság összhangját ily módon a nemzet szolgálata
biztosítja. A tudomány és nemzet diskurzus alapvonulatát a magyarsággal
kapcsolatos igaz tények feltárása, atudományosan helyes információk terjesz¬
tése jelenti.
A tudomány - közelebbről: a néprajz — mibenléte és nemzeti feladata Herr¬
mann Antal előadásában hangsúlyos módon ismétlődött meg. Hunfalvy , nép¬
tani működését" Herrmann az életrajz tömör vázlatába illeszti. Kifejti, hogy
Hunfalvy a finnugor összehasonlító nyelvtudomány megalapítójaként is már
,ftontos ethnographiai kérdéseket tárgyal" többek közt a vogul népről, nyelv¬
ről, népköltészetről írt munkáiban. Ő fejtette meg, tárta fel és ismertette meg
a világgal , Reguly gyűjtésének rejtett kincseiben az ethnographiai és folklore
megbecsülhetetlen anyagát". Nyelvtörténeti munkái vezették el ahhoz, ami
Herrmann szerint legközvetlenebbül összefügg az etnográfia fő céljaival.
, À hazai népek származása - fejtegeti —, legrégibb története körüli vizsgáló¬
dásaiban s nemzeti hiúságnak hízelgő, de különben nem genuin népies erede¬
tű hagyományok ellenében, univerzális modern tudással és kérlelhetetlen kri¬
tikával diadalra juttatja az objektív igazságot." Itt a székelyek eredetéről, hun
származásuk kritikájáról és a román (, rumén") nyelv és nép származásáról írt
kiterjedt munkáira utal. Jelzi, hogy legújabb, megjelenés előtt álló nagy műve
ez utóbbi témával foglalkozik, a románság történetét dolgozza föl két kötetben.
Hunfalvy etnográfiai működését elsősorban összefoglaló monográfiája, az 1876¬
ban kiadott Magyarország ethnographiája képviseli, de Herrmann hivatkozik egy
1881-es, a magyar népről írt összegző német nyelvű kötetére is."
Herrmann Antal mindezek alapján Hunfalvyt a szak alapítójának nevezi,
és másodszor is nyomatékkal kitér a tudományos igazság kérdésére. Jellem¬
zése a pozitivizmus és a nemzeti tudományeszmény valóságos krédója, amely
a néprajz igazságkeresését világosan hozzákapcsolja a magyar nemzet (sugallt