Page 12 [12]
10 9 Néprajz és muzeológia
mányról, illetve a múltjáról alkotott elképzelésünk. A régebbi tudománytör¬
ténet leginkább egy fa rajzával jellemezhető, amely a nyugati kultúrában
gyökerezik, s amely mélyen belenyúlik az antikvitásba, a gyökerek az ókori
Egyiptomig és Babilóniáig nyúlnak. A tudománytörténész feladata a fa növe¬
kedésének és kilombozódásának a nyomon követése. A mai állapot jobban
hasonlít a glóbuszt beborító emberek és anyagi dolgok sűrű, a társadalmi, kul¬
turális, gazdasági és vallási életből fakadó kusza halmazához. A történész fel¬
adata most az, hogy kitalálja, miként tekintették a tudás és a gyakorlat bizo¬
nyos formáit ebben a tevékenységi körben , tudománynak", mi tartotta fenn
a tudományt társadalmi, kulturális és anyagi szempontból, ki részesült annak
előnyeiből, és ki szenvedett kárt annak kialakulása során (Nyhart 2016: 3). Nem
szükségszerű, hogy ebben a képben a fejlődés elve elvesszen, ám mint min¬
dent mozgató orientációs pont elenyészik. Cserébe a tudomány mozgásáról
egy sokoldalúbb, ellentmondásoktól sem mentes, a korábbinál életszerűbb —
kevésbé mitikus - képet nyerünk.
A tudománytörténet Magyarországon még nem olyan elterjedt, mint egy¬
egy szaktudomány saját speciális területeinek a művelése. A néprajzban min¬
dig is volt érdeklődés az előzmények iránt, rendre jelentek meg olyan tanul¬
mányok, összefoglalók, amelyek a tudományszak gyökereit, alakulását, esz¬
metörténeti kapcsolódásait vizsgálták. Önállóságra azonban még nem tett
szert a néprajzi tudománytörténet, szemben például az építkezéskutatással,
a szokáskutatással, a vallási néprajzzal. Változások azonban fel-fel bukkan¬
nak, a töretlenül divatozó ünnepélyes múltba tekintés mellett a historicista és
konstruktivista felfogás is kezd alakot ölteni. Mindezek nyomán a mélyen
gyökerező és egyre lombosodó fa képzetét itt is ki-kikezdi a tudományszak
mozgásának többpólusú, sokkal érzékenyebb tudománytörténeti megközelí¬
tése.
A jelen kötet a magyar néprajz történetét a múzeum és a múzeumi gyűjtés
szemszögéből tárgyalja. Arra vállalkozik, hogy bemutassa azokat a törekvé¬
seket, amelyek folyamatában és eredményeként létrejött Magyarországon
a néprajzi múzeum intézménytípusa a maga sajátosságaival jellemző változa¬
tában. Ez az intézményesülési folyamat szakszerűsödést jelent, különböző irá¬
nyokból érkező szakemberek munkáját, tudományos elképzeléseit, egymás
közötti vitáit, egyéni ambícióit foglalja magában, valamint a külső társadalmi,
politikai, közérdeklődésbeli körülmények hatásait, befolyásait. Különböző pó¬
lusok kölcsönös egymásra hatásának folyamatáról van szó, hiszen a 19. század
második felében nem volt sem kész néprajz, még kevésbé világosan körülha¬
tárolt feladatkörrel meghatározott vagy elképzelt , néprajzi múzeum".
A múzeumi differenciáció, vagyis egy szakterület viszonylagos önállóso¬
dása, , leválása" az osztatlan régiségtan bázisáról egyúttal azt is jelentette,