hirdetett. Nézeteinek alapvető, kiinduló forrásait Goethe természettudománnyal
foglalkozó művei jelentették, de emellett hatottak rá Fichte, Schelling és Hegel,
továbbá Ernst Haeckel gondolatai (akivel Weimarban ismerkedett meg), a rózsa¬
keresztesség, és erőteljes hangsúlyt kapott nála a kereszténység is. Az antropozófia
mint kifejezés azonban nem Steinernél jelent meg először. Ő maga is hivatkozott
az átvételre a társaság történetéről szóló előadásában (Steiner, 1923), tudniillik
az iränyzat &s a tärsasäg nevet Robert Zimmermann (1824-1898) Anthroposophie
im Umriss című, 1882-ben Bécsben megjelent könyve után kölcsönözte.
Zimmermann (1882) kiemelte könyvének előszavában az emberi tudás, emberi
szellemiség (Menscbenwissen) központúságát. Később Steiner tanainak is ez lett
az egyik kulcsfogalma, bár ő a hangsúlyt , az embernek a magasabb világokkal való
összeköttetésére belyezte, és az ember teljes átszellemülésének kívánalmát birdette"
( Tarjányi, 2002, p. 21). Az Antropozófiai Társaság létrehozásával egyúttal lehe¬
tősége nyílt a különböző művészeti ágak szorosabb bevonására (így az építészet,
szobräszat, tänc/euritmia, szinhäz/miszteriumdräma) a Tärsasäg mindennapi
müködesenek ritmusäba.
Steiner 1882-1897 között rendezte sajtö alä Goethe termeszettudomänyos
írásait Weimarban. Az írások nagy hatással voltak Steiner egész életművére, külö¬
nösen Goethe organikus fejlődésről vallott nézetei. Fontos kiemelni, hogy Goethe
szerint a természet önmagából indul ki, azaz feladja a teremtés isteni magyaráza¬
tát, és az ember megfigyelőként pozícionálhatja magát a természetben (Breidbach,
2014). Steiner Goetbe világszemlélete című munkájában (1897) így ír:
»Goethe azon a nézeten van, hogy a »természetnek nincs olyan titka, amelyet valahol
ne belyezne kendőzetlenül a figyelmes szemlélő eléx. A természet olyan jelenségeket tud
teremteni, amelyekről a rokon folyamatok nagy területének ideái közvetlenül leolvashatók.
A természet teremtő szelleme itt a dolgok felszínén jelenik meg; ami a durván materiális
jelenségeknél csak gondolkodással fogbató fel, ami csak szellemi szemmel látható, az a fel¬
fokozott jelenségen láthatóvá lesz a testi szem számára. Itt minden érzékileg észlelhető
egyszersmind szellemi is, és minden szellemi érzékileg észlelhető. Goethe az egész természetet
szellemmel áthatottnak gondolja. A természet formái azáltal különbözők, hogy a szellem
bennük jobban vagy kevésbé válik külsőleg is láthatóvá" (Steiner, 1897).
Steiner a goethei ideák segítségével továbbgondolta a teozófus testelméletet (lásd
fentebb), mely szerint a természetbe, a világ szellemi lényegébe való visszatérés,
a spirituális fejlődés első fázisai különböző testformakként írhatók le, így a fizikai
és éteri testtől az asztrális és lelki testen át juthatunk el a legmagasabb intelligen¬
ciáig, a spirituális lélekig, a szellemig (Keserü, 2013).
Frantisek Kupka (1871-1957) az Osztrák-Magyar Monarchia Opocno
városában született, és már tizenévesen megismerkedett a spiritizmussal. Médium¬