során az offline és az online lebonyolítás előnyeit és hátrányait figyelembe véve
kell a döntést meghozni: míg az online forma megkönnyíti a találkozók szerve¬
zését és lebonyolítását, mivel nincs szükség fizikai helyszínre, és könnyebb
időpontokat egyeztetni, továbbá a hang- és képfelvétel is adott, tehát idő- és
költséghatékony megoldás, számolni kell a felmerülő technikai problémákkal és
azzal, hogy a csoportdinamikai mechanizmusok csak korlátozottan jelennek
meg, így a beszélgetés lendülete és érzelmi intenzitása is redukálódik."
A beszélgetést egy képzett, lehetőség szerint a témában járatos szakember,
a moderátor készíti elő és vezeti, továbbá a beszélgetésekről készült hang- és
képfelvétel átirata alapján elemzi is. A jó moderátornak képesnek kell lennie
egyrészt a spontán, kötetlen, informális légkör megteremtésére, másrészt a be¬
szélgetés kézben tartására, a fókusz megtartására és a nehéz esetek, problémás
helyzetek kezelésére. A különböző résztvevők között a moderátornak egyensúlyt
kell teremtenie, hogy mindenki egyformán szóhoz jusson, és elősegítse az őszin¬
te, új gondolatok megfogalmazását. Ezt nyitottságával, érdeklődésével is elő
tudja segíteni." Nagyon fontos, hogy a moderátor nem ítélkezhet, nem vélemé¬
nyezheti az elhangzottakat. Továbbá nem feladata, hogy az esetlegesen elhang¬
zó téves, a valóságnak nem megfelelő információkat korrigálja. A beszélgetés
során végig bátorítónak és semlegesnek kell maradnia, hogy minden résztvevő
saját percepciója, tapasztalata, véleménye megfogalmazódhasson.
A fókuszcsoportok résztvevőit általában nem valószínűségi mintavétellel
választják ki, hanem a toborzás során a kutatási kérdés szempontjából releváns
kritériumok alapján, majd egy előzetes szűrést követően alakulnak ki a csopor¬
tok. A szűrőkérdőív célja, hogy minden résztvevő megfeleljen a kutatás célcso¬
portjára vonatkozó pontos kritériumoknak. A nem valószínűségi, szakértői
mintavétel következtében a kutatás mintája nem reprezentálja a vizsgálati po¬
pulációt, így a kutatás eredményei statisztikai értelemben nem általánosítható¬
ak a teljes célcsoportra. Azonban a beszélgetés során megfogalmazott vélemények,
attitűdök összesítésével és elemzésével feltárhatjuk az adott jelenség diverzitását,
különféle változatainak körét és a lehetséges mintázatokat, így a kapott eredmé¬
nyek variációalapú általánosíthatóságáról beszélhetünk."