Oldal 46 [46]
FÓRIS ÁGOTA
kozik. A terminológiamenedzsment tehát tágabb fogalom, mint a terminográfia.
Különösen fontos felhasználási területe a fordításorientált terminográfia.""
A terminológiai munka jellemző tevékenységei közé az alábbiakat sorolják a
szakirodalomban: a terminusok azonosítása, gyűjtése, elemzése és leírása; a termi¬
nusok osztályozása és ábrázolása; az esetlegesen hiányzó terminusok képzése és
pótlása; a terminológiai rendszer terminusainak szabványosítása és érvényesítése;
végül azok kezelése, rögzítése és közzététele." A terminológiai munka során ma már
elengedhetetlen az informatikai eszközök, legfőképp a terminológiai munkát segítő
szoftverek használata. A terminológiai munka során végzett tevékenységek eredmé¬
nyét elsősorban terminológiai adatbázisokban és tudásbázisokban jelenítik meg.?
"A terminológiai adatbázis olyan elektronikusan tárolt terminológiai adatok összes¬
sége, amely onomasziológiai szemléletet követve készült, megalkotásának előfeltéte¬
le az adott szakterület fogalmi rendszerének felvázolása. Egy vagy több szakterület
terminusait és a hozzájuk tartozó definíciókat tartalmazza egy vagy több nyelven."?
Gyakori kérdés, hogy egy adott forrásmű a gyűjteményes adatbázis, a terminológiai
adatbázis vagy a tudásbázis kritériumainak felel-e meg. A korábban (fent) adott meg¬
határozás szerint ezek mind referenciaműveknek tekinthetők, amelyek a legfőbb ada¬
tok mellett sok más információt is tartalmazhatnak. Az adatbázis egy adott doménra
vonatkozó adatokat tárol, hasonló jellemzőjű strukturált adatok gyűjteménye, amely
alkalmas az adatok gyors lekérdezésére; általában elektronikus formátumú. A termi¬
nológiai adatbázis egy- vagy többnyelvű, terminológiai adatokat tartalmazó adatbázis,
nemcsak címszavak szerepelnek benne, hanem úgynevezett fogalomazonosító szám,
nemcsak nyelvi, hanem fogalmi és pragmatikai információkat is megadnak a készítői.
A tudásbázis enciklopédikus és ontológiai ismereteket tárol, és nemcsak adatokat,
hanem ismeretelemeket és szabályrendszereket is tartalmaz.
A terminológiai adatbázisokban az adatoknak általában két, három vagy négy
szintje van, pl. fogalmi szint, nyelvi szint, a terminus szintje, szószint. A termi¬
nológiai adatbázisok adatmezői a terminusokra, fogalmakra, definíciókra vonat¬
kozó adatokon kívül más információkat is tartalmaznak, pl. a forrás adata, a
készítő neve, vagy a létrehozás/módosítás időpontja. A legtöbb terminológiai
20 Lásd Fóris Ágota: Fordítás és terminológia. Elmélet és gyakorlat, Budapest, KRE-LHarmattan,
2020.
Silvia Pavel: Didacticiel de terminologie, Ottawa, Le Pavel, 2004.
Christian Galinski — Gerhard Budin: New trends in translation-oriented terminology manage¬
ment, in Sue Ellen Wright — Leland D. Jr. Wright (eds.): Scientific and Technical Translation,
Amsterdam-bhiladelphia, John Benjamins, 1993, 209-215.
3 Sermann Eszter — Tamás Dóra Mária: Hogyan definiálhatjuk a fordítói adatbázist? Egy olasz és
egy spanyol fordítói terminológiai adatbázis vizsgálata, in Károly Krisztina — Fóris Ágota (szerk.):
Nyelvek találkozása a fordításban. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére, Budapest, ELTE
Eötvös, 2010, 113.
D
8
19
DS
+ 44 »