Page 42 [42]
FÓRIS ÁGOTA
nagyobb mennyiségben a magyar nyelv egyes jogait törvénybe iktató 1805. évi
4. tc. után kezdték kiadni, mivel létre kellett hozni a közigazgatás, a törvénykezés
és a hivatali eljárás magyar szakszókincsét, amelyet a , Tiszti Szótárak"-nak
nevezett szakszótárakban adtak ki. A Magyar Tudományos Akadémia is szak¬
szótárak szerkesztésével és kiadásával kezdte a működését. A nyelvújítás idején
a szakszótárakat jellemzően nem egy ember, hanem egy bizottság készítette,
többnyire normatív céllal." A nyelvújítás idején létrehozott szakszókinccsel és
az azt közreadó szótárakkal, a téma elméleti és gyakorlati kérdéseivel több ösz¬
szefoglaló kötet is foglalkozik," az 1922-ig kiadott szakszótárak adatai pedig
megjelentek a Sági-féle bibliográfiában." A szakszótárak népszerűsége és jelen¬
tősége egészen a 20. század végéig megmaradt, amikor a lexikográfiában az
1990-es években lezajlott paradigmaváltás következtében" a digitális szótárak
egyre népszerűbbé váltak a nyomtatott szótárakhoz képest; majd újabb jelentős
változást hozott a 2010-es évekre a szemantikusweb-technológiák megjelenése
és elterjedése," melynek következtében az online szótárak, adatbázisok és onto¬
lógiák készítése a korábbiaknál sokkal egyszerűbbé vált, ezzel pedig a szakszókincs
közzététele is könnyebb lett.? Az utóbbi években Muráth Judit tett erőfeszítése¬
ket a magyar szaklexikográfia eredményeinek összegyűjtésére, rendszerezésére,
melyet tanulmánykötetben jelentettek meg," továbbá folyamatban van a magyar
nyelvű szakszótárak és -lexikonok bibliográfiájának készítése."
A nyelvészet és a természettudományok is megkülönböztetik egymástól a
terminológiát és a nómenklatúrát (nevezéktant). Az egyes szaktudományok saját,
önálló rendszert hoztak létre a szakterületek nómenklatúrájának kialakítására
(pl. kémia, biológia, anatómia). A nómenklatúráknak vannak ugyan bizonyos
egymással megegyező szabályai, de tudományterületenként alapvetően külön¬
böző szabályokat alkalmaznak. Nyelvtörténeti szempontból az egyes tudomány¬
>
Tolnai: A nyelvujitas, 1929.
Uo.; Pais Dezső (szerk.): Nyelvünk a reformkorban, Budapest, Akadémiai, 1955.
Sági István: A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete, (A Magyar Nyelvtudományi Társaság
kiadványai 18.), Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1922.
Fóris Ágota: Szótár és oktatás, Pécs, Iskolakultúra, 2002, 12—16. http://mek.oszk.hu/01800/01890/
(Letöltés: 2025. február 12.)
Tóth Máté: A szintaktikai és aszemantikai paradigma. Egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra
felé, Magyar Terminológia, 3. évf., 2010/2, 183—214.
Részletesen lásd Fóris Ágota: A szótár fogalma a magyar lexikográfiában, in Pintér Tibor — Pődör
Dóra — P. Markus Katalin (szerk.): Szavak pásztora. Írások Magay Tamás tiszteletére, Szeged,
Grimm, 2012, 22—38.
Muráth Judit (szerk.): Magyar szaklexikográfia, Budapest, Tinta, 2020.
Hu Arató Balázs — Muráth Judit et al. (szerk.): A magyarországi szakszótárak és -lexikonok biblio¬
gráfiája, 2019. https://szakszotar.lib.pte.hu (Letöltés: 2025. február 12.) Ismertetését lásd Muráth
Judit: A magyarországi szakszótárak és -lexikonok bibliográfiájának elektronikus adatbázisa,
Porta Lingua, 2020, 159-168.
u
a
a
00
o
=
eo
+ 40 ¢