Page 28 [28]
FÓRIS ÁGOTA
a szaknyelveket ezek egy alcsoportjaként, foglalkozásokhoz kötődő nyelvválto¬
zatként jellemzik. (A magyar nyelvi rétegződést bemutató modelleket Tolcsvai
Nagy Gábor? tekinti át részletesen.)
A szaknyelvkutatás vizsgálati módszereire jellemző, hogy kontrasztív (össze¬
hasonlító) eljáráson alapulnak, és általában a köznyelv és a vizsgált nyelvváltozat¬
típus jellemzőit vetik össze egymással. Az etalon szerepét a köznyelv tölti be,
vagyis a köznyelvi változathoz viszonyítják, azzal mérik össze a másik (szaknyel¬
vi, csoportnyelvi) változatot.
A szociolingvisztikában, és általában a nyelvészetben, a szaknyelvek lexikai
állományát szakszókincsnek (vagy szakszókészletnek) nevezik. Terminusnak
gyakran a szakszavakat hívják (tehát szinonimaként használják a két szót); má¬
sutt pedig, leszűkítve a fogalmat, azokat a speciális szakszavakat nevezik termi¬
nusnak, amelyek csak egyetlen szaknyelvben használatosak. Amikor a terminust
egyszerűen szakszónak tekintik, és azt vizsgálják, hogy melyik nyelvváltozat¬
típusból melyik nyelvváltozattípusba került át, honnan hova vándorolt, olyankor
szokás terminologizációról (köznyelvi szó szakszóvá válik) és determinologizációról
(szakszó köznyelvi szóvá válik) írni.
A terminológia szintén a szakszókinccsel (egy vagy több nyelv szakszókész¬
letével) foglalkozik. A terminológiai vizsgálatok onomasziológiai kiindulásúak
(fogalomalapúak, fogalomközpontúak), de nem a nyelvváltozatot használó tár¬
sadalmi csoport jellemzői alapján közelítenek a szaknyelvekhez, hanem fogalmi,
jelentéstani, rendszertani szempontból. A terminológia kiindulása abban az
értelemben kommunikációs alapú, hogy a nyelvet olyan kommunikációs rend¬
szernek tekinti, amelynek feladata a fogalmakban absztrahált ismeretek közve¬
títése. Ezért a fogalmat, valamint a fogalom és a jelölő viszonyát, a jelentést ál¬
lítják a kutatások középpontjába. A terminológiai vizsgálatokban fontos a
rendszeralapú vizsgálat: minden fogalom valamilyen fogalomrendszerben létezik,
az egyedi fogalmak leírása csak a teljes rendszer ismeretében, illetve figyelem¬
bevételével lehetséges — ugyanígy az egyes fogalmakat jelölő terminusok meg¬
adása és leírása csak a fogalmi és a terminológiai rendszer segítségével oldható
meg. Ezért egy-egy terminológiai rendszer használatához és/vagy leírásához
adott (szakmai) ismeretek birtoklására is szükség van. Ez következik abból, hogy
a terminussal jelölt fogalom a dologi ismeretekből absztrakcióval alakult ki, úgy,
hogy az absztrakciós folyamat során a közös jegyek kerültek kiemelésre, az egye¬
di jegyek viszont a fogalom kialakulásának egymást követő szintjein fokozatosan
? Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelvi rétegződést bemutató modellekről, in Hajdú Mihály —
Keszler Borbála (szerk.): Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára, Budapest, ELTE Magyar
Nyelvtudományi és Finnugor Intézete — Magyar Nyelvtudományi Tärsasäg, 2003, 272-277.
+ 26 +