Oldal 42 [42]
OCR
40 | I.ELMÉLETI KÖZELÍTÉSEK a csoportvezető nem tud elfogadó, bizalmi légkört kialakítani (ezekhez kellenek a ráhangoló, hangulatteremtő játékok a csoport kezdetén), akkor a viselkedés változik ugyan, de csak első típusú változás jön létre. Azt is mondhatjuk, hogy az instrukcióra alapozó, olykor korlátozó beállítódással irányított tapasztalatszerzési folyamatban megindított változás kiszámítható, előre prognosztizálható. A változás második útja akkor fordul elő, amikor , olyan eszmecsere kap szabad utat két vagy több személy között, amelyben biztosítva van a felek integritása." Ilyen körülmények között a tudás, az érzékelés vagy cselekvés új lehetőségei bukkanhatnak fel. A számos lehetőség miatt ezeket a változásokat nem lehet előre jelezni: sem azt, hogy mi vár a személyekre, sem azt, hogy mikor fognak ezek bekövetkezni. Ezek a változások , tudják a saját útjukat és idejüket (Andersen 1990). Ebben a helyzetben az egyénben belülről megérett, autonóm változás jöhet létre, amely hozzájárul az egyén fejlődéséhez. Ez a gondolatsor kapcsolódik Watzlavick, Weakland és Fisch (1990) változástípusaihoz. Ezek alapján elsőrendű és másodrendű változások vannak; új minőséget a másodrendű változás hoz létre. Ha Watzlawick és társai gondolatait a rendszerek változásáról átültetjük csoporttörténésekre, azt mondhatjuk, hogy a csoport által felkínált lehetőségek másodrendű változási lehetőségekké is válhatnak. Ez a változás, ha a vezető erőlteti, vagy nem autonóm módon, belátáson alapulva történik a tagok részéről, nem lesz minőségi, és nem hoz létre új konstrukciót. A szociálpedagógus által vezetett csoportoknak célja a másodrendű változás létrejöttének támogatása. A pszichológiai és terápiás csoportoktól a szociális szakmában használt csoportértelmezésekig jutottunk el. A pedagógiai folyamatban is használják a csoportmunka kifejezést, elemezzük a pedagógiában használt csoportmunkát mint az oktatás egyik szervezési formáját. 1.7. A csoportmunka mint az oktatás során használt szervezési forma A csoportmunka interdiszciplináris megközelítése teszi alkalmassá a csoportmunka fogalmának használatát különböző tudományterületeken. Így lehetséges a csoport szociálpszichológiai sajátosságainak pedagógiai területre való adaptációja, és így beszélhetünk az oktatás szervezési formái közül az egyéni, a páros, a frontális munka mellett a csoportmunkáról. M. Nádasi szerint , a frontális munkát, az egyéni munkát, a párban folyó tanulást és a csoportmunkát a pedagógus tevékenysége felől közelítve az oktatás szervezési módjának, a tanulók oldaláról az oktatás munkaformájának tekinthetjük"
