mellett egyre inkább az egyén interperszonális érzékenyítése került a közép¬
pontba. A tréning helyett az élmény dominált, amelynek a lényege az, hogy ho¬
gyan éli meg az egyén önmaga viselkedését. A tagok a csoport által felkínált
helyzetek kipróbálásával új élményekhez juthattak, ami magatartásváltozással
jár. A változáshoz belátásra van szükség, amit a vezető az irányított beszélge¬
téssel előidézhet, de nem erőltetheti azt, és a tagokra bízza annak eldöntését,
hogy a megéltekből milyen következtetéseket vonnak le. Ez egyértelmű elmoz¬
dulás a terápiás használattól, hiszen egyrészt egészséges emberek alkotják a
csoportokat, másrészt nincs terápiás cél, és a csoport vezetőjének sincs terápiás
beállítódása a tagok felé. Ezeknek a csoportmunkáknak a középpontjában a sze¬
mélyiség erőinek kiaknázása, az önismeret, illetve a személyiségfejlesztés volt.
Ez azért nagyon fontos változás, mert az önismeret és a személyiségfejlesztés
fogalmak már nem a klinikum kizárólagos fogalmai, hanem más szakmák kép¬
viselőinek is céljává váltak.
Egy másik változás, amely jelen pillanatban is nagy hatással van a hazai és a
nemzetközi felfogásra, a következő: ahogyan a terápiás vagy pszichológiai cso¬
portok fejlődése a történelem során differenciálódott, a spontán csoporttörté¬
nésekre való hagyatkozás mellett megjelennek a strukturált gyakorlatok, ame¬
lyek a csoportfolyamatok fejlődéstörvényeinek pontos ismeretében előre tudják
vetíteni a történéseket. A gyakorlati eszköztár bővülése mellett a strukturált
gyakorlatokkal párhuzamosan megjelennek a strukturált csoportformák is.
Ilyen strukturált csoportfoglalkozás a Szilágyi Klára (2003) és kutatócsoportja
által létrehozott - a munka-pályatanácsadásban jól alkalmazható, szabályo¬
zott - csoportfoglalkozäsi forma. Ezzel a csoportfolyamat tervezhetöve, a cso¬
port kiszámíthatóbbá válik; ha pedig ez teljesül, akkor a csoportmódszer jobban
tanítható, és a pedagógiai folyamatban való alkalmazása sikeresebb.
A szociálpedagógia kialakulására a szociális munka is hatással volt, illetve a
szociális munka által használt csoportmunkát a szociálpedagógia is munka¬
formaként tartja számon, így ez a fejezet hozzájárulhat ahhoz, hogy definiálni
tudjuk a szociálpedagógus által használt csoportmunka sajátosságait. A szoci¬
ális munkában használatos csoportmunka elnevezések (szociális csoportmun¬
ka, csoportterápia, szociális munka csoportokkal) kevéssé leírt folyamatok.
A közös gyökerek, a hasonlóságok és az eltérések a szociális munka és a szociál¬
pedagógia csoportmunka fogalma között már egy világosabb képet mutatnak,