Page 40 [40]
38 " A MAGYAR TÁRSADALOMFEJLŐDÉS HARMADIKUTAS ÉRTELMEZÉSEI
a kétségbeejtő helyzetben időszakosan nagy erővel képes hatni egy olyan politikai
program, amely a társadalom alapvető átrajzolását ígéri. A baloldali radikális
mozgalmak látványos kudarca után ez avatja a Szabó Dezső-i nemzeti radikaliz¬
must az egyedüli forradalmi erővé és teszi rövid időre rendkívül népszerűvé.
A húszas évek elejének válságába tehát úgy robban be Szabó Dezső Az elsodort
faluval és szamos publicisztikajaval, hogy a hésért kidlté helyzetben sokak szá¬
mára megváltóként jelenik meg. A rendszer viszonylag gyors politikai konszoli¬
dációja azonban kevés teret kínál a forradalmi megoldásoknak. A rendszer sta¬
bilizálódásában érdekelt elit pedig gyorsan eltávolodik a társadalom alapvető
átalakításának programjától. Ez határozza meg a szabói radikális programhoz
fűződő viszonyát is. Ez áll annak hátterében, hogy ezeket az írásokat a hatalmi
elit nem annak átfogó programja, hanem pillanatnyi érdekei mentén értelmezi.
Tudásszociológiailag értelmezett léthelyzete mentén a válságban az elit elsősor¬
ban arra összpontosít, hogy az egymást kölcsönösen kizáró nézetek versenyében
kellő muníciót kaphasson az ellenfél szellemi alapjainak felszámolására, és ezzel
szilárdítsa meg a maga helyzetét, s teremtse meg a rendszer politikai stabilitását.
Ekképpen a formálódó keresztény-nemzeti kurzus számára Szabó Dezső prog¬
ramjából csak azok a tartalmak voltak fontosak, amelyek a baloldali kormányza¬
tok és a társadalmi bázisukat jelentő, a korszakban a zsidósággal azonosított új¬
sütetű polgárság diszkreditálására alkalmasak. A , zsidó forradalom" helyett
, magyar forradalmat" követelő Szabó Dezső nézetéből csak a jelzők kicserélése,
de nem a változtatás radikalizmusa volt a lényeges a számukra. A rendszer kon¬
szolidációja után pedig Szabó lényeges átalakulást kívánó politikája inkább kí¬
nossá, mint kívánatossá válik a politikai elit számára.
Szabó Dezső társadalomszemlélete és az új
nemzedék percepciós sémája
A keresztény-nemzeti kurzussal egy ideig kapcsolatot kereső, majd annak kon¬
szolidációja után azzal radikálisan szakító Szabó Dezső (aki a rendszert nemes
egyszerűséggel görény-kurzusnak" titulálja) gyorsan a politikai közélet periféri¬
áján találja magát. Hatása azonban éppen ebben az időszakban bontakozik ki.
Hívei és követői viszont már nem az establishment tagjaiból rekrutálódnak, akik
léthelyzetükből fakadóan ellenérdekeltjei a változásoknak." Szabó radikális
16 Szabó Dezső 1923-ban így fogalmaz: , Sokáig kerestem a megfelelő történelmi terminust az
utolsó négyévi mocsárlázra. Végre ezt találtam aránylag legkifejezőbbnek, mert három jellemző saját¬
ságában egyeznek: a görény sunyi, lop és büdös." (Szabó Dezső 1991: 196.)
17 Ezzel maga Szabó Dezső is tisztában van. Ez jelenik meg abban a kíméletlen elutasításban is,
amelyben nem csupán a hatalmi elitet, de a hozzá forduló köztisztviselőket is részesíti, akiket a fenn¬