Page 39 [39]
ELTÉRŐ NEMZEDÉKI PERSPEKTÍVÁK + 37
és a szemléletformák léthez kötöttek (Mannheim 1996). Ez a belátás mentén több
tényező vizsgálata válik fontossá. Ilyen például az, hogy a társadalomban elfoglalt
pozíció milyen érdekhelyzetet eredményez, és milyen nézőpontból engedi látni
a társadalmi világot. Emellett tekintetbe veszi a mezo- és mikroszintű hatásokat
is. Korábbi fejtegetéseimhez kapcsolódva, előbbinek a nemzedéki tapasztala¬
tokat, utóbbinak a közvetlen társadalmi környezet hatásait tekintem. A nemze¬
déki élmény foglalja magába azokat a hatásokat, amelyek a világ megtapasz¬
talásának többé-kevésbé azonos mintázatait közvetítik egy generáció számára
(Mannheim 2000). Az élmények egy generációban való tipikus rögzülésére a nem¬
zedéki közös társadalmi-történeti élettér ad lehetőséget. Ez eredményezi azt is,
hogy az egyén az adott társadalmi-történeti egység sorsában részesedjen. Úgy gon¬
dolom, hogy ezeknek a jegyeknek a számbavétele közelebb hozhat Szabó Dezső
és a népi szociográfusok sajátos viszonyának értelmezéséhez.
Szabó Dezső nemzeti radikalizmusa és a korabeli politikai elit
Már sokan rámutattak arra, hogy Szabó Dezső átfogó politikai programja a fenn¬
álló társadalom éles bírálatát tartalmazza (Gróh 2000; Petrik 2003; 2005; 2008;
2009; Kovács D. 2010; 2014; 2017; 2021). Az előző fejezetben részletesen bemu¬
tatott útkeresései ahhoz a belátáshoz vezetnek, hogy a társadalom vezetésére
egyaránt alkalmatlannak találja a társadalom hagyományos és polgári csoport¬
jait is, mint olyan társadalmi képleteket, amelyek idegenségük folytán nem tudják
a térség (Kelet-Közép-Európa) társadalomfejlődését hitelesen kifejezni. A kon¬
cepció tehát hangsúlyozottan elvitatta a jogot és képességet azoktól a társadalmi
csoportoktól, amelyek hagyományosan vagy a kapitalista átalakulás következté¬
ben vállalkozhattak volna a társadalom vezetésére (Szabó Dezső 1991; 2003).
Az éles szembenállás politikája és annak radikalizmusa jellemzi tehát Szabó
Dezső társadalomszemléletét. Ez a perspektíva határozza meg a szabói felfogás
társadalmi percepcióját is. Az elképzelés olyan erővel támadta a társadalom vezető
rétegeit, hogy ez a program aligha lehetett valós alternatíva a fennálló hatalmi
elit számára. Ezen az sem változtat, hogy a húszas évek elején, ha csak rövid időre
is, Szabó Dezső a rendszer ideológusának tűnik. Ez azonban a pillanatnyi poli¬
tikai helyzet és válság időszakos következménye, és a konszolidáció bekövetkez¬
tével Szabó megítélése nagyot változik. Kétségtelenül van azonban egy olyan
időszak, amikor a társadalom elitje is nagyobb fogékonyságot mutat radikális
programja iránt. A nagy háború világégése, a forradalmak és a kisantant szorítá¬
sában teljesen kifosztott ország talán történetének legnagyobb válságát éli meg.
Alapvető tudásszociológiai belátás, hogy az össztársadalmi válságok hatnak
a szellemi kondíciók tartalmára és egymáshoz fűződő viszonyára is. Ebben