Ezek a tényezők alakítják ki azt a sajátos léthelyzetet, amelynek perspektívá¬
jában a szűkebb csoporthovatartozás háttérbe szorul, és az egyik határozott tár¬
sadalmi képlethez sem tartozó személyek úgy érezhetik, hogy világlátásuk túl¬
mutat az egyes léthelyzetek partikularitásán. Szabó Dezső önértelmezése ennek
a léthelyzetnek a folyománya. A kisnemesi származású entellektüel túllép társa¬
dalmi csoportja nézőpontján, és némi tájékozódási idő és kapcsolatkeresés után
egyaránt szakít a társadalom vezetéséért versengő két csoportosulás, a hagyomá¬
nyos arisztokráciával fémjelzett nagybirtokos elit és a modernséget kifejező új
polgárság perspektívájával. Viszonylagos személyes függetlensége, műveltsége
és összeurópai perspektívája azt a benyomást kelti benne, hogy a partikularitá¬
sokba fulladt nézőpontokkal és az azok mögött megbújó részérdekekkel szemben
ő az, aki képes lesz ezektől elszakadva a társadalom egészének megragadására
és hiteles képviseletére. Ez a léthelyzet és az ebből fakadó önértelmezés jogosítja
fel az átfogó értelemadásra, az izmusok ötvözeteként olyan társadalompolitikai
vízió megfogalmazására, ami a térség lényegét igyekszik megragadni. és legfőkép¬
pen ez vezet ahhoz, hogy önmagát a viszonyok radikális, de értő átalakítására
képes, , társadalommérnöki?" pozíciójába helyezze.
Szabó Dezsőt ennyiben a mannheimi , szabadon lebegő értelmiség" sajátos
kelet-közép-európai alakjának tekinthetjük. Annak a köztes helyzetű társadalmi
csoportnak a tagja, aki évszázadok óta folyamatosan érintkezésben van a társa¬
dalom többségét képező parasztsággal, illetve a felette lévő, a nagypolitikát irá¬
nyító csoportokkal. Középstátusza és a rendi viszonyokból következő presztízse
is lehetőséget kínál arra, hogy a polgárság új elemeivel is kapcsolatba lépjen. A kü¬
lönböző életvilágokkal érintkező, azon átjáró csoport tagjaként ezért képes ma¬
gába olvasztani mindazokat a szellemi áramlatokat, amelyek az egyes rétegeket
elválasztják. Ez a sajátos léthelyzet teremt lehetőséget arra a mannheimi
, relacionizmusra", amely a különböző léthelyzetek ideológiai pozícióját magába
olvasztva törekszik a társadalom egészének képviseletére.
A Szabó Dezső-i relacionizmus sajátossága az, hogy úgy olvasztja magába a kü¬
lönböző társadalmi csoportok ideológiai tartalmait (az organikus társadalom¬
szemléletet, az elesett csoportok képviseletét, az etatizmust, a szabadságjogokat
stb.), hogy közben elvitatja a szemléletére ható csoportok jogát a társadalom egé¬
szének képviseletére. A Szabó Dezső-i relacionizmus ekképpen a partikularitá¬
sokon túlmutató össztársadalmi perspektívát nem az érintett csoportok bevoná¬
sával, hanem a - soreli hatalomkoncepciöhoz hiven - egy szük elit vezetesevel
találja kivitelezhetőnek; miközben a század nagy hatást kiváltó politikai radiká¬
lisaihoz (a marxistákhoz, fasisztákhoz, nemzetiszocialistákhoz) hasonlóan a tár¬
sadalom legnagyobb csoportjának nevében lép fel.
Szokás ezt a sajátos megoldást egyszerűen az összeférhetetlennek, hálátlan¬
nak, bosszúvágyónak stb. nevezett Szabó Dezső jellemének tulajdonítani.