Seite 33 [33]
SZABÓ DEZSŐ SZABADON LEBEGŐ TÁRSADALMA + 31
Szabó Dezső koncepciójában nyilvánvalóan jelentős szerepe van a társadalom
terheit viselőkkel való szolidaritásnak. A parasztság azt a népi tömböt jelenti,
amely a történelem évszázadai alatt sosem volt tényező, de amelyet tömegessége
egyre inkább politikai szereplővé teheti. A népiség gondolatának XIX. századi,
inkább szépirodalmi és esztétikai kategóriaként való megjelenése után Szabó
Dezső az, aki politikai szereplőként, sőt a társadalmi megújulás alapjaként tekint
rá. Tudásszociológiai elemzésem arra irányítja a figyelmet, hogy ez a koncepció¬
váltás, vagy másképpen a harmadikutas gondolat megszületése, egyaránt tükrözi
Szabó osztályhelyzetét és generációs léthelyzetét. A parasztságot középpontba
állító társadalmi vízió a tradicionális nemesi társadalomhoz tartozás és a nemze¬
déki élmény alapján születhetett meg, másfelől ennek a nézetnek a megfogalma¬
zásához a társadalom radikális megújítása érdekében a modern ideológiák (mar¬
xizmus, szociáldarwinizmus, evolucionizmus stb.) alapján is tájékozódnia kellett.
Ezeknek a tényezőknek egyaránt szerepe van abban, hogy Szabó nem egyszerűen
saját szűkebb társadalmi csoportjának ideológiai képviseletére vállalkozik, hanem
a társadalom egészét legjobban kifejező, az egész társadalom megújítására képes
csoport ideológusává válik.
A léthelyzetnek a világlátást formáló jegyeinek a hatása a fentiek mellett más
tényezőkben is megmutatkozik. A parasztságot középpontba állító megközelítés
(a szociáldemokrata, marxista hagyományhoz hasonlóan) a társadalom többségi
csoportját teszi a modern(izálódó) társadalom alapjává. Ez a nézőpont azonban
további elméleti és gyakorlati kérdéseket vet fel. Noha Szabó Dezsőt szokás vala¬
mi hagymázas parasztromantika képviselőjének tekinteni (és ezáltal olyan szer¬
zőnek, aki a romantikus konzervatív alakját testesíti meg — vö. Szabó M. 1989b;
Huszár 1984), számára azonban teljesen világos, hogy a parasztság évszázados
„tärsadalomalatti” helyzete, a felette álló társadalmi csoportoknak való kiszol¬
gáltatottsága, továbbá a közügyekből való kiszorítottsága nem múlik el nyomta¬
lanul. Szabó tisztában van azzal, hogy a parasztság jelenbeli állapotában nem
alkalmas a neki tulajdonított vezető szerepre. Szabó — az akkor kibontakozó
zeneetnológiai kutatások legjelesebb alakjaival, Kodállyal és Bartókkal megegye¬
zően" - inkább olyan , tiszta forrást" lát a parasztságban, amely alapja lehet a tár¬
sadalom saját hagyományát tükröző átalakításnak. A feladat tehát nem egysze¬
rűen az, hogy a felette álló társadalmi csoportok diszkvalifikálásával helyzetbe
kell hozni a parasztságot, hanem annak a felismerése a fontos, hogy a lényegi
mintázaton, amely a térség hagyományát (és jövőjét) kifejezi, és amelynek jegyei elvileg minden etni¬
kum számára elsajátítható.
15 Feltehetően innen eredhet Bartók Béla elismerése Szabó Dezső iránt. Mindenesetre Bartók is
azok között van, akik 1939-ben nyilvánosan köszöntik a 60. születésnapját ünneplő szerzőt (Budai
Balogh 1981). Szabó Dezső és Kodály Zoltán barátsága még az Eötvös-kollégium idejére datálódik
(Budai Balogh 19822).