Page 24 [24]
OCR
22 + À MAGYAR TÂRSADALOMFEJLODÉS HARMADIKUTAS ÉRTELMEZÉSEI A társadalmi léthelyzet által kijelölt útkeresés mutatkozik mega fiatal Eötvöskollégista első nyugati élménye, franciaországi ösztöndíja kapcsán is. Fontosak számára az ott szerzett impulzusok, de a nyugati társadalomfejlődés személyes megtapasztalása érzékelhetően nem hat rá a reveláció erejével, mint Ady esetében. Mindketten élesen szembesülnek a hazai elmaradottsággal, és maga Szabó is fontos szellemi impulzusokat kap itt, de Adynál jóval visszafogottabb a Nyugaton látottak értékelésében." Másfelől a nyugati társadalomfejlődés személyes megtapasztalása, annak minden modernsége ellenére, legalább annyira előhívja benne a kritikát, mint a pozitív értékelést. Ebben feltehetően az is szerepet játszik, hogy az individualitást középpontba helyező társadalomkép épp annak a társadalmi csoportnak a vezető szerepét és annak a kollektivitásnak az érvényességét kérdőjelezi meg, amelyből maga is származott. Azaz a tradíciót és a nemzeti társadalom folytonosságát megjelenítő nemesség és a nemzeti egység válik kérdésessé a Nyugaton tapasztalt társadalomfejlődés közegében. Ezek aléthelyzetből következő meghatározottságok játszanak szerepet abban, hogy Szabó Dezső szellemi útkeresése azokra az irányzatokra talál rá, amelyek fenntartásaikat fogalmazzák meg a nyugati individualizmussal és a liberális társadalomeszménnyel szemben. Feltehetően a nemzeti tematika hangsúlyos képviseletével és a szűkebb családban jelen lévő vallásossággal magyarázható az, hogy a századforduló szellemi áramlataiból Barres nemzeti konzervativizmusa és Sorel hatalomelmélete lesz rá legnagyobb hatással. A nemzeti társadalomra építő és a vallásosság társadalomintegráló szerepét megtartó barresi nézőpont jól illeszkedik a társadalmi primátusát vesztő egykori kisnemesség léthelyzetéből következő szellemi pozícióhoz. Ebben a perspektívában a piedesztálra emelt nemzet mellett a tradíciót megjelenítő vallásosság is fontos szerepet kap. Másrészt a nemzeti közösség értelmezésében jelen van az az etnikai elv is, amely e nézőpont követői számára a pozíciójukat veszélyeztető új társadalmi csoportokkal — elsősorban a korban nálunk a modern polgársággal azonosított zsidósággal — szemben is muníciót szolgáltathat. Sorel elmélete pedig a hatalom értelmezésének azt a radikalizmusát jelenti, amely a döntő társadalmi változásokat célzó generáció számára is útmutatást adhat a mélyreható társadalmi reform véghezviteléhez. E szellemi hatásoknak van szerepük abban, hogy Szabó pályakezdése nem csupán a lényeges társadalmi fordulatot akadályozó hagyományos elit, az arisztokrácia elleni támadásokkal jellemezhető, hanem közismertsége legalább enynyire összefügg azzal, hogy erőteljesen bírálta az új gazdasági elitben fontos 5 Ebben feltehetően az is szerepet játszott, hogy amíg Ady csekély nyelvtudással és így szűk tájékozódási lehetőségekkel tudta a kor Franciaországát értelmezni, addig Szabó Dezső anyanyelvi szintű nyelvismerete és a kortársakat is lenyűgöző széles műveltsége biztosította azt, hogy a korabeli szellemi áramlatokat mélységében fel tudja térképezni, és differenciáltabb képet alakítson ki a regionális különbségek vonatkozásában is.
