Page 24 [24]
22 + À MAGYAR TÂRSADALOMFEJLODÉS HARMADIKUTAS ÉRTELMEZÉSEI
A társadalmi léthelyzet által kijelölt útkeresés mutatkozik mega fiatal Eötvös¬
kollégista első nyugati élménye, franciaországi ösztöndíja kapcsán is. Fontosak
számára az ott szerzett impulzusok, de a nyugati társadalomfejlődés személyes
megtapasztalása érzékelhetően nem hat rá a reveláció erejével, mint Ady esetében.
Mindketten élesen szembesülnek a hazai elmaradottsággal, és maga Szabó is fon¬
tos szellemi impulzusokat kap itt, de Adynál jóval visszafogottabb a Nyugaton
látottak értékelésében." Másfelől a nyugati társadalomfejlődés személyes megta¬
pasztalása, annak minden modernsége ellenére, legalább annyira előhívja benne
a kritikát, mint a pozitív értékelést. Ebben feltehetően az is szerepet játszik, hogy
az individualitást középpontba helyező társadalomkép épp annak a társadalmi
csoportnak a vezető szerepét és annak a kollektivitásnak az érvényességét kérdő¬
jelezi meg, amelyből maga is származott. Azaz a tradíciót és a nemzeti társadalom
folytonosságát megjelenítő nemesség és a nemzeti egység válik kérdésessé
a Nyugaton tapasztalt társadalomfejlődés közegében.
Ezek aléthelyzetből következő meghatározottságok játszanak szerepet abban,
hogy Szabó Dezső szellemi útkeresése azokra az irányzatokra talál rá, amelyek
fenntartásaikat fogalmazzák meg a nyugati individualizmussal és a liberális tár¬
sadalomeszménnyel szemben. Feltehetően a nemzeti tematika hangsúlyos képvi¬
seletével és a szűkebb családban jelen lévő vallásossággal magyarázható az, hogy
a századforduló szellemi áramlataiból Barres nemzeti konzervativizmusa és Sorel
hatalomelmélete lesz rá legnagyobb hatással. A nemzeti társadalomra építő
és a vallásosság társadalomintegráló szerepét megtartó barresi nézőpont jól illesz¬
kedik a társadalmi primátusát vesztő egykori kisnemesség léthelyzetéből követ¬
kező szellemi pozícióhoz. Ebben a perspektívában a piedesztálra emelt nemzet
mellett a tradíciót megjelenítő vallásosság is fontos szerepet kap. Másrészt a nem¬
zeti közösség értelmezésében jelen van az az etnikai elv is, amely e nézőpont kö¬
vetői számára a pozíciójukat veszélyeztető új társadalmi csoportokkal — elsősor¬
ban a korban nálunk a modern polgársággal azonosított zsidósággal — szemben
is muníciót szolgáltathat. Sorel elmélete pedig a hatalom értelmezésének azt
a radikalizmusát jelenti, amely a döntő társadalmi változásokat célzó generáció
számára is útmutatást adhat a mélyreható társadalmi reform véghezviteléhez.
E szellemi hatásoknak van szerepük abban, hogy Szabó pályakezdése nem
csupán a lényeges társadalmi fordulatot akadályozó hagyományos elit, az arisz¬
tokrácia elleni támadásokkal jellemezhető, hanem közismertsége legalább eny¬
nyire összefügg azzal, hogy erőteljesen bírálta az új gazdasági elitben fontos
5 Ebben feltehetően az is szerepet játszott, hogy amíg Ady csekély nyelvtudással és így szűk tájéko¬
zódási lehetőségekkel tudta a kor Franciaországát értelmezni, addig Szabó Dezső anyanyelvi szintű
nyelvismerete és a kortársakat is lenyűgöző széles műveltsége biztosította azt, hogy a korabeli szellemi
áramlatokat mélységében fel tudja térképezni, és differenciáltabb képet alakítson ki a regionális kü¬
lönbségek vonatkozásában is.