Page 19 [19]
OCR
SZABÓ DEZSŐ SZABADON LEBEGŐ TÁRSADALMA + 17 Szabó Dezső közírói perspektíváján egyaránt nyomot hagy az életmű létrejöttekor fennálló szűkebb és tágabb társadalmi kontextus. Utóbbi alatt azt az alapvető társadalmi változást értem, amit metaforikusan a francia forradalomhoz szokás kapcsolni. A modernitás kialakulásának hosszú folyamata a társadalom megragadásának évszázadok alatt rögzült nézőpontját teszi kérdésessé. A rendi társadalom primátusának megkérdőjelezése lerombolja a szellemi tájékozódás korábban megkérdőjelezhetetlen keretét, és olyan perspektívát eredményez, ahol a pozíciók és az értékek újraértelmezése fogalmazódik meg. Mindez olyan új eszméket is szül, amelyekben a közösség integrálódásának korábbi birodalmi és dinasztikus perspektívája helyett eddig nem vagy csak sokadlagos tényezőként jelen lévő ideológia kerül előtérbe. A nacionalizmus eszméje mellett (vö. Anderson 2006) az új korszak egy olyan individuális nézőpontot állít a középpontba, amely a modern társadalom integrálódásának új alapegységét képezheti. Mindezen ideológiai változások hátterében leginkább a társadalmi rend megváltozott szerkezete áll." Olyan döntő átalakulásról van szó, amelynek eredményeképpen bekövetkezik a korábban magától értetődőnek tekintett társadalmi és szellemi tartalmak fellazulása. Ez új nézőpontok kialakulásának a lehetőségét eredményezi. Bizonyos értelemben a hosszú XIX. század a francia forradalom jelentette kihívásokra igyekszik választ adni azokkal az új szellemi pozíciókkal, amelyek újrarajzolják az egyén és közösség viszonyáról gondoltakat is. Mannheim Károly úgy látja, hogy ebben az időszakban a két legerőteljesebb szellemi pozíció a romantikus konzervatív és a liberális racionalista megközelítés (Mannheim 2000). Ez a két, a jobb- és baloldali politikát meghatározó nézőpont hozza létre azt a dualizmust, amely homlokegyenest ellentétes magyarázatot és jövőképet fogalmaz meg a kortársak számára. A romantikus konzervatív, közösségelvű és a liberális racionalista, individuum-központú megközelítés egymással vetélkedő értelmezéseket szül a társadalom újjászervezésének kívánatos útjáról. A társadalom integrációja a kor kulcskérdéseinek egyike. A XIX. század nemcsak új eszméket és identitásokat hoz magával, hanem a francia forradalom után bekövetkező politikai és társadalmi válságok megoldása is szükségessé válik. A kor eszméi (nacionalizmus, individualizmus, marxizmus, szociáldarwinizmus stb.) nemcsak újszerűségükkel, hanem radikalizmusukkal is jellemezhetők. Az ancien régime megtörése más vonatkozásban is átalakulásokat hoz. A megszokott ismétlődése helyett a változás magától értetődőségét hozó új szemantika : Nem állítom ezzel azonban azt, hogy társadalmi struktúra és ideológiai pozíció hatása egyirányú folyamatként írható le. Noha Mannheim inkább ezen az állásponton volt, Luhmann tudásszociológiája (Luhmann 1993a) már számba veszi azt a hatásmechanizmust is, amikor az ideológiai változások hatnak a társadalmi struktúrára, vagy amikor az ideológiai pozíciók még egy korábbi társadalmi SY glaı p 8 egy struktúra szemantikáját képviselik. (Ehhez lásd Luhmann leírását az , óeurópai" szemantikáról — Luhmann 1996; 1998: 879-958.)
