Oldal 12 [12]
10 + A MAGYAR TÄRSADALOMFEJLÖDES HARMADIKUTAS ERTELMEZESEI
gazdasäg- &s tärsadalomtörteneti elemzései elsősorban a korabeli agrártársadalom
kitörési pontjait keresték. Ekkori elemzései pedig nem csupán az új gazdasági
mechanizmus kiindulópontját jelentették, hanem sok vonatkozásban visszaka¬
nyarodtak a háború előtti szociográfiák alapkérdéseihez, mindenekelőtt az alföldi
tanyás mezővárosok értelmezéséhez.
A kötet új elemzései azt mutatják be, hogy Erdei 1957 utáni munkái és kü¬
lönösképpen az életművet záró Város és vidéke cimü szociogräfiäja ezt a társada¬
lomfejlődési modellt már határozottan másképp szemléli. Az egész életmű sa¬
rokkövének tekinthető tanyás mezővárosi társadalomfejlődés újraértékelése
alapvetően formálja át Erdei szemléletmódját. A kötet gondolatmenete pedig
amellett érvel, hogy ennek eredményeképpen Erdei pályája végére megalapozot¬
tabb társadalomelemzéshez jut el. A könyv ezzel foglalkozó fejezetei ezt a pers¬
pektívaváltást követik nyomon, és Erdei ekkori írásait értelmezik, mindenek¬
előtt kései szociográfiájának, a Város és vidékének új koncepcióját. Az elemzés
újszerűségét az adja, hogy Erdei elképzelésének vizsgálatába — tér- és tár¬
sadalomfelfogásának árnyaltabb megrajzolása érdekében — bevonja a térszocio¬
lógia perspektíváját is.
A tematikusan hol szorosabban, hol lazábban kapcsolódó fejezeteket egységes
perspektíva fogja össze, amennyiben Szabó Dezső, Németh László és Erdei Ferenc
munkásságát egyaránt tudásszociológiai és társadalomelméleti nézőpontból vizs¬
gálom. Az elemzések arra törekednek, hogy a harmadikutas szerzők felfogását ne
csupán önmagukban mutassák be, hanem kitérjenek a megközelítések megszü¬
letésének társadalmi kontextusára, mindenekelőtt azokra a történelmi körülmé¬
nyekre, ahol egymásra ható valóságértelmezések, eszmék közege formálja a szer¬
zők nézőpontját. Ekképpen a vizsgálat azt is megkísérli bemutatni, hogy az egyes
nézőpontoknak, eszméknek mi a viszonyuk más, velük vetélkedő nézőpontok¬
hoz, és miképp hatnak a korabeli diskurzusok az eszmék formálódására. Az esz¬
metörténeti szempontok beemelésétől azt remélem, hogy a szerző perspektívája
ezáltal komplexebben ragadható meg.
Ugyanakkor az elemzések az egyes értelmezések eszmetörténeti jelentőségé¬
nek bemutatásán túl hangsúlyosan foglalkoznak az egyes elméletek, értelmezések
társadalmi kontextusával. A cambridge-i eszmetörténeti iskola vizsgálódásaiban
is elnagyolt társadalomtudományos perspektíva pedig annak megvilágításában
segíthet, hogy lehetőség nyíljon annak megragadására, hogy az eszmék diskur¬
zusán túl a szerzők társadalmi beágyazottsága, szociokulturális helyzete mikép¬
pen formálja az eszmék tartalmát. Ez az ún. tudásszociológiai nézőpont annak
megértését szolgálhatja, hogy a szerzők társadalomfelfogása milyen társadalmi
közeg nézőpontját tükrözi vissza, és társadalmi helyzetük miként hagy nyomot
koncepciójuk tartalmain. Az elemzések társadalomelméleti szála tehát segít
annak megvilágításában is, hogy a szociokulturális viszonyoknak az eszmék