Oldal 12 [12]
OCR
10 + A MAGYAR TÄRSADALOMFEJLÖDES HARMADIKUTAS ERTELMEZESEI gazdasäg- &s tärsadalomtörteneti elemzései elsősorban a korabeli agrártársadalom kitörési pontjait keresték. Ekkori elemzései pedig nem csupán az új gazdasági mechanizmus kiindulópontját jelentették, hanem sok vonatkozásban visszakanyarodtak a háború előtti szociográfiák alapkérdéseihez, mindenekelőtt az alföldi tanyás mezővárosok értelmezéséhez. A kötet új elemzései azt mutatják be, hogy Erdei 1957 utáni munkái és különösképpen az életművet záró Város és vidéke cimü szociogräfiäja ezt a társadalomfejlődési modellt már határozottan másképp szemléli. Az egész életmű sarokkövének tekinthető tanyás mezővárosi társadalomfejlődés újraértékelése alapvetően formálja át Erdei szemléletmódját. A kötet gondolatmenete pedig amellett érvel, hogy ennek eredményeképpen Erdei pályája végére megalapozottabb társadalomelemzéshez jut el. A könyv ezzel foglalkozó fejezetei ezt a perspektívaváltást követik nyomon, és Erdei ekkori írásait értelmezik, mindenekelőtt kései szociográfiájának, a Város és vidékének új koncepcióját. Az elemzés újszerűségét az adja, hogy Erdei elképzelésének vizsgálatába — tér- és társadalomfelfogásának árnyaltabb megrajzolása érdekében — bevonja a térszociológia perspektíváját is. A tematikusan hol szorosabban, hol lazábban kapcsolódó fejezeteket egységes perspektíva fogja össze, amennyiben Szabó Dezső, Németh László és Erdei Ferenc munkásságát egyaránt tudásszociológiai és társadalomelméleti nézőpontból vizsgálom. Az elemzések arra törekednek, hogy a harmadikutas szerzők felfogását ne csupán önmagukban mutassák be, hanem kitérjenek a megközelítések megszületésének társadalmi kontextusára, mindenekelőtt azokra a történelmi körülményekre, ahol egymásra ható valóságértelmezések, eszmék közege formálja a szerzők nézőpontját. Ekképpen a vizsgálat azt is megkísérli bemutatni, hogy az egyes nézőpontoknak, eszméknek mi a viszonyuk más, velük vetélkedő nézőpontokhoz, és miképp hatnak a korabeli diskurzusok az eszmék formálódására. Az eszmetörténeti szempontok beemelésétől azt remélem, hogy a szerző perspektívája ezáltal komplexebben ragadható meg. Ugyanakkor az elemzések az egyes értelmezések eszmetörténeti jelentőségének bemutatásán túl hangsúlyosan foglalkoznak az egyes elméletek, értelmezések társadalmi kontextusával. A cambridge-i eszmetörténeti iskola vizsgálódásaiban is elnagyolt társadalomtudományos perspektíva pedig annak megvilágításában segíthet, hogy lehetőség nyíljon annak megragadására, hogy az eszmék diskurzusán túl a szerzők társadalmi beágyazottsága, szociokulturális helyzete miképpen formálja az eszmék tartalmát. Ez az ún. tudásszociológiai nézőpont annak megértését szolgálhatja, hogy a szerzők társadalomfelfogása milyen társadalmi közeg nézőpontját tükrözi vissza, és társadalmi helyzetük miként hagy nyomot koncepciójuk tartalmain. Az elemzések társadalomelméleti szála tehát segít annak megvilágításában is, hogy a szociokulturális viszonyoknak az eszmék
