Page 9 [9]
Előszó
A kelet-közép-európai, szűkebben pedig a magyar társadalomfejlődés jegyeinek
megragadása számtalan értelmezést eredményezett az elmúlt évszázadokban. Ez
a kötet a XX. századi eszmetörténeti és szociológiai gondolkodás azon három,
sok vitát kavaró szerzőjének a felfogását értelmezi, akik a magyar társadalom
jellemzőit a nyugati és a kelet-európai mintától alapvetően különbözőnek tekin¬
tették, és akik a honi társadalomfejlődés sajátos jegyeinek megragadására töre¬
kedtek. Mindezeken túl pedig olyan átfogó reformpolitika szükségessége mellett
foglaltak állást, amely a térség egyedi jegyeit fejezi ki, és amely a magyar társada¬
lomfejlődésből fakadó lehetőségek kiaknázására törekedett. Szabó Dezső, Németh
László és Erdei Ferenc egyaránt az itteni hagyományokat, értékrendet és habitust
kifejező össztársadalmi változást vizionáltak, és alapvetően a társadalom hagyo¬
mányos csoportjaira (a parasztságra, a középosztályra) támaszkodó reformot és egy
ezt megalapozó ún. harmadikutas politikát képviseltek. Ennyiben mindannyian
annak a népi mozgalomnak voltak elindítói vagy képviselői, akik a magyar tár¬
sadalomfejlődés problémáira az urbánusoktól markánsan eltérő válaszokat fogal¬
maztak meg.
A fenti tartalmi jegyek mellett természetesen sok vonatkozásban eltérő szer¬
zők koncepciójával foglalkozik ez a könyv. Többnyire közös vonás bennük, hogy
elképzelésük jelentős hatást gyakorolt aközgondolkodásra. Szabó Dezső, Németh
László és Erdei Ferenc egyaránt olyan értelmezéssel álltak elő, amely új módon
vetette fel a társadalom átalakításának kérdését. Koncepciójukat összekapcsolja
az, hogy a magyar társadalomfejlődés sajátos jegyeiből kiindulva képzelték el
a társadalom alapvető átalakítását. A kötet elemzései szemléletük értelmezésére
és értékelésére vállalkoznak. A könyv egyes fejezetei azt kutatják, hogy ezek a ha¬
sonlóképpen harmadikutas koncepciók mennyire tudták sikeresen megragadni
a magyar társadalomfejlődés sajátosságait. Másrészt az elemzések azt vizsgálják,
hogy a harmadikutas szerzők sokszor radikális politikája mennyire adott jó vá¬
laszokat a kor nagy kérdéseire, és azok mennyire voltak képesek reális alternatívát
kínálni a fennálló politikai viszonyokkal szemben.
A kötetben tárgyalt Szabó Dezső a két háború közötti korszak legtöb¬
bet hivatkozott közírójaként generációk szemléletét formálta. Életműve ma
is parázs viták tárgya. Nem történt azonban még kísérlet arra, hogy Szabó