OCR
is támaszkodva egy jóval részletesebb és adatokkal jobban alátámasztott képet nyújt a régió történetéről (az egyes helységekéről is), több helytálló következtetést is levonva a tokaji bor történetének fordulatairól (például a vallon telepítőkről vagy a régió első számú borvidekke väläsäröl).'?? 2. , Földrajzi" tényezők: Hegyalja területe, a szőlő számára kedvező adottságai és a szőlőhegyek A Tokaiensis-fogalmazvány történeti fejezeteken kívüli, nagyobbik részét a c/orograpbiai fejezetek alkotják, amelyeket összességében földrajzi résznek nevezhetünk. Ezeket a fejezeteket észszerűen a következőképpen csoportosíthatjuk, és a következőképpen kerültek át az 1744-es Értekezésbe: — A tokaji bor és borvidék fogalma, Hegyalja területének meghatározása (Tokaiensis-fogalmazväny 2-3. fejezetei, amelyek hasonló tartalommal kerültek át az Értekezés 2—4. fejezeteibe); — A terület további bemutatása a szőlők osztályozása alapján, a főbb szőlőhegyek említésével (fogalmazvány 9-13. fejezetei; az Értékezésben nincs ennek megfelelő rész, pontosabban egy csak egy nagyon általánosító kis fejezet [5.] az egyes körzetek belső differenciáltságáról); — A termést befolyásoló tényezők általánosságban: fekvés, időjárás, talaj (fogalmazvány 7-8., 14. fejezetei; Értekezés 6—10. fejezetei; a lehetséges ártalmakról csak az utóbbiban esik szó). (A növényi arany témáját — a fogalmazvány utolsó, hosszú fejezetét és az Értekezés ennek megfelelő részeit — nem ebben, hanem a III. 3. szakaszban tárgyalom.) Mindhárom szempontból fontos megállapításokat tesz Matolai, jelentős és a szőlészeti-borászati irodalomban korábban nem vagy csak elnagyoltan szereplő tényezőkre hívja fel a figyelmet. Már a bor és borvidék , tokaji" elnevezése, meghatározása is problematikus volt, félreértésekre adhatott okot, így helyesen teszi a szerző, hogy e kérdés tisztázásával kezdi a fogalmazványát és az értekezését." Tokaj egy város, amely nemcsak a Tokaji-hegynek, hanem az egész hegyaljai területen termő bornak a nevét adta, ám ezt nem feltétlenül tudták a régiót nem ismerők, főleg a külföldiek; még Komáromy is azt írja, hogy a vinum Tockaviense ,a Tokaj-hegy tetején terem", 2! s ha ő maga tudhatta is, hogy más területekről is szó van, önmagában egy ilyen szövegrész is félrevezethette a témaban jaratlanokat. Keler a Beschreibung-ban leszogezi, hogy amit külföldön 7okajer Wein-Gebürg-nek hívnak, az magyarul Hegyalja, latinul partes 122 Lásd ORBÁN 2022, 396—397. 13 Az elnevezés kérdésével és etimológiával való indítás egyébként is régi konvenció az értekezésekben. 124 KOMÁROMY 1715, I. 20. 38