Page 20 [20]
OCR
másolata"? a Radayban (K. O. 8. ff. 101-107, 109-119). Témánk szempontjából elég lesz a Vinocultura Budensist alapul venni (a tovabbiakban Budensis-fogalmazväny). (6) Viniculturae Tokaiensis membrum chorographicum (K. O. 8. ff. 129-137). Ez lesz a vizsgálatunk középpontjában álló szöveg. Ismeretlen kéztől származó másolatban maradt fenn, és mint a cím is sejteti, csak az első tagozata van meg a tokaj-hegyaljai szőlő és bor bemutatásának, legalábbis e másolatban. Keletkezési idejéről is később lesz szó, egyelőre elég annyit előre jelezni, hogy bizonyos hivatkozások miatt maga a másolat nem lehet korábbi 1732-nél. Mint látható a fenti áttekintésből, alapvetően Bél és Matolai közös munkája áll a kéziratos szövegegyüttes mögött; már csak ezért is bonyolult a szerzőség kérdése, ráadásul eleve nem lehet 10096-os bizonyítékunk egy szöveg esetében sem arra, hogy nem egy számunkra ismeretlen másik szöveg másolata. Az egyszerűség kedvéért viszont muszáj lesz egy szöveg , szerzőjéről" beszélni legalább akkor, ha az adott írásról a kézírás, illetve tartalmi, formai jegyek alapján tudható, hogy szinte biztosan az illető — például Matolai — fogalmazta meg. Ilyen értelemben a fenti szövegegyüttes nagy részének Matolai a szerzője, nagyrészt ő írta meg az első fogalmazványokat a borokról (mint már a szakirodalom is megállapította"), és ezekhez Bél hozzátett szövegeket, illetve átdolgozta, javította az első írásokat, és ideális esetben ezek megjelentek volna. Matolai szerepét azért is hangsúlyozni kell, mert Bél hajlamos volt az általa véglegesített szövegekben meghagyni az egyes szám első személyt az adatközlőktől, főleg Matolaitól származó beszámolókban, és ezzel a , csendes átvétellel" azt a látszatot erősíteni, mintha közvetlenül tőle származna a szöveg." Látható, hogy Matolai valóban kulcsfigura a Bel Mätyäs-i nagy mü, a Noritia keletkezésének már az első, Prodromusszal fémjelzett fázisában. A fent bemutatott természetrajzi, gazdasági írásokhoz tartozó egész kézirategyüttes keletkezését összességében eddig is 1723 előtti időszakra helyezte a kutatás,"? és a továbbiakban is így kezelhetjük ezeket az írásokat, a fent jelzett néhány kivétellel; és ezek jelentős részének biztosan Matolai az alapvető szerzője (az egyszerűség kedvéért az ő , Prodromuskori írásainak" fogom nevezni eme műveket a későbbiekben). A Semproniensefogalmazvänyröl, illetve a rá épülő Prodromus-beli szövegről biztosan tudható, hogy 1722-ben, illetve 1723-ban készültek el, a többi szőlészeti-borászati szöveg pedig jellegében, felépítésében teljesen hasonló ezekhez. Az 1720-as évek közepén már egy másik rendszerben gondolkodott Bél, a három könyvre való felosztás helyett csak az egyes vármegyéket akarta leírni, és minden általános jellegű leírást ezekbe , zsúfolni ez Matolaitól is más logikát kívánt volna meg. Azt, hogy a fenti szőlészeti-borászati Ha egy szóba kerülő másolatnak nem jelölöm meg a szerzőjét, az azt jelenti, nem ismerjük a másolót. 7 Lásd TórH 2007, I, 51—52, illetve VVELLMANN, szerk., Bél 1984, 18. 7 Lásd erről TórH 2007, I, 65. 72 Lásd WELLMANN, szerk., Bél 1984, 18; ToTH 2007, I, 51-52; Csoma 2012, 13 (a szdlészeti-bordszati szövegekre vonatkozóan). 18
