Page 43 [43]
II. Biográfiatörténetek 41
lényegében a trianguláció szabályainak betartásával járt. Ezen az úton a kutatók
eljutnak a vizsgált téma objektív megismeréséhez - jelentette ki a , naiv realista".
Mondanivalója összegzéseként szembeállította a két felfogást. Ezek szerint
a realista kutató tényszerű információkat szeretne nyerni az élettörténetekből,
a fenomenológust viszont leginkább az egyén szubjektív jelentései érdeklik.
A realista azt gondolja, hogy van tényalapja annak, amivel találkozni fog, míg
a narrativista meggyőződése, hogy minden a jelentésen alapul, ami viszont
alakul, változik az életciklusokon keresztül. Kochuyt-tal szemben azt állította,
hogy az élettörténet kiváló dokumentumforrás, mert megmutatja, hogy a tár¬
sadalmi struktúra és a társadalom szimbolikus viszonyai hogyan befolyásolják
az egyének életét.
Bertaux homogenizälta Kochuyt älläspontjät, kijelenteseiben igen katego¬
rikusan fogalmazott, saját felfogásának védelmezésében érezhetően jó adag
sértettség is szerepet játszott.
Gondolatmenetét újabb retorikai fordulattal zárta. Eszerint ha a szociológia,
a történelem és az antropológia spekulatív diszciplínák - amilyen a filozófia,
az irodalomkritika, az elméleti pszichológia — megközelítésmódjait használják
fel avalóság megközelítéséhez, az kész öngyilkosság lesz a szociológiára nézve.
A NÉMET NARRATIVISTÁK,
MÁSKÉPPEN AZ , ÚJIDEALISTÁK" VÁLASZA 2
A német szerzőpáros, Wolfram Fischer-Rosenthal és Gabriele Rosenthal túlre¬
agálásnak minősítette és a német iskolával szembeni ellenségességnek fogta fel
Daniel Bertaux válaszát. Visszautasították, hogy az értelmezésre való törekvés
szimplán szubjektív jelentésre redukálást jelentene.
Állításuk szerint a német iskola elméletileg és gyakorlatilagis az élettörténet
interszubjektivitását, illetve társadalmilag konstruált voltát hirdeti, amit az
egyén és a társadalom közötti kapcsolat eredményének tekintenek. A német
biográfia redukálná a jelentésadást szubjektívvé? - teszik fel a költői kérdést.
Ha Bertaux és Ihomson azt állítják a német biográfusok munkáiról, hogy azok
nem foglalkoznak az élettörténetek társadalmi oldalával, akkor ez munkájuk
teljes félreértésén alapszik. Ezt esetleg csak a radikális konstruktivisták gon¬
dolhatják így - jegyzik meg.
24 A vita, a felvetett problémák és ahangnem miatt, mint az várható volt, tovább folytatódott.
Egy évvel később, 1997-ben a Biography and Society Newsletter következő kiadványában
közölték a német biográfiai iskola két jelentős képviselőjének válaszát, amely az , újidea¬
listák" nevében fogalmazódott meg (Fischer Rosenthal—Rosenthal 2005).