Oldal 25 [25]
OCR
II. Biográfiatörténetek 23 kutatónak képesnek kell lennie a paradigmák közötti párbeszédre, ami mások választásainak tiszteletben tartását jelenti (Lincoln et al. 2011: 97-128). Az ,,6si”, a tarsadalomtudomanyokban sokaig (ma is) jelen lévő pozitivista paradigmát? az 1970-es és 1980-as években erős kritika érte. A paradigmavitát a kvalitatív kutatók robbantották ki a társadalomtudományok objektív igazságába vetett hitének megkérdőjelezésével. Némi túlzással paradigmaháborúról beszélhetünk, amelynek első szakasza a kvalitatív és a kvantitatív felfogások között dúlt, amit a kvalitatív szemléleten belüli ellentétek megfogalmazása követett? (Denzin-Lincoln 2011: 1-21). A kvantitatív és a kvalitatív kutatási módszerek közötti vita leginkább az érvényesség, a megbízhatóság és az általánosíthatóság kritériumainak betarthatósága körül zajlott (Koltai-Sik-Simonovits 2015). A kvantitativ szemlelet legszélsőségesebb álláspontja ebben a kérdésben az, hogy amelyik kutatás nem tud a fenti kritériumoknak eleget tenni, nem nevezhető tudományosnak. Guba (1981) a fenti vádakra válaszolva kijelentette, hogy nem várható el a kvalitatív módszerektől a pozitivista szemléletben megfogalmazott érvényesség, megbízhatóság és általánosíthatóság kritériumainak teljesítése. A szerző akkoriban ezzel a kijelentésével nem aratott osztatlan sikert sem a kvantitatív, sem a kvalitatív kutatók körében. A nyolcvanas évek elején még a kvalitatív kutatók többsége is meg akart felelni a pozitivista/posztpozitivista követelményeknek, s különböző módszereket ajánlottak ennek elérésére. Leginkább a trianguláció"" (a különböző kvalitatív módszerek együttes használata) elvének követésében látták mindezek teljesítését. (Flick 2008) Vagy említhetjük a modus vivendi szellemében középutat kereső két szemlélet ötvözését, amelynek eredmenyekent született meg a megalapozott elmélet (Grounded Theory, GT). A GT eredeti felfogása ötvözni kívánta a kvalitatív és a kvantitatív szemléletmódokat. (Strauss-Corbin 1994, 2015) A vita hatására, Guba által felvetett problémára, többféle álláspont fogalmazódott meg a három kritérium kikerülésére vagy helyettesítésére. Voltak, akik egyszerűen ignorálták a pozitivista kritériumokat, mert azokat elnyomó 8 A pozitivizmus első meghatározó filozófiai-tudományos programja Auguste Comte (17981857) nevéhez fűződik. 9 A biográfián belül zajló pozitivizmus kontra konstruktivizmus vita egy részlete olvasható a következő (II.3.) tanulmányban. 19 A kötet több empirikus tanulmányában a trianguláció elvét alkalmazom a valóság jobb megközelítése érdekében. A kvalitatív kutatók felfogása szerint (sok-sok vita után kialakult nézet) a kvalitatív módszerben nem az érvényesség elérése a cél, hanem mondanivalónk hitelessége. Az ehhez vezető út a trianguláció. A trianguláció többféle adatfelvételi módszer, többféle elmélet, többféle kutatói nézőpont egyidejű felhasználatát jelenti, s azok egymással történő összehasonlítása, kiegészítése, korrigálása útján juthatunk el egy többé-kevésbé , érvényes, hiteles valósághoz.
