Oldal 10 [10]
OCR
8 Élettörténeti társadalomkutatás érvényesen, hihetően elemezni (Bertaux 1981, 2001, 2003, Denzin 1989, 2012; Flick 2008; Creswell 2011). Ettől kezdve már nem lehetett ösztönösen foglalkozni élettörténetekkel, el kellett dönteni, hogy milyen szemléletben és milyen technikai eljárás alkalmazásával dolgozom. A döntés/ek rutinná válásáig hosszú út vezetett, szemléletem alakulása útkeresés volt. Segítségemre volt néhány sorsszerű találkozás (kutatók, könyvek formájában), illetve a módszer oktatása közben hallott/kapott/érzékelt diákok által megfogalmazott visszajelzések, amit ezúton is köszönök. Első önálló élettörténeti kutatásra az Aufbruch (nemzetközi összehasonlító vallásszociológiai vizsgálat során kaptam lehetőséget.! Majdnem kezdő kutatóként nagy megtiszteltetést és kihívást jelentett ez a munka, aminek következtében lelkesen kerestem az élettörténeti interjúk feldolgozásának , legjobb" technikáját. Sorsszerűnek tartom a Daniel Bertaux? francia és Norman K. Denzin amerikai szociológus írásaival való találkozásomat, amelyek szembesítettek a feldolgozások sokféleségével. A Bertaux szerkesztésében megjelent tanulmányok megerősítettek abban, hogy a közelmúlt élettörténeteken alapuló kutatása legalább olyan fontos és hasznos szociológiai kutatási eredményekhez vezetnek, mint más témákban a survey statisztikai kutatások (Bertaux 1981, 2001, 2003). Denzin, illetve Denzin és Lincoln kötetei pedig világossá tették számomra, hogy az élettörténetek feldolgozása episztemológiai szempontokkal függ össze, amiből kiderül, hogy egy-egy kutató mit gondol a társadalom megismerhetőségéről, a kutató és a kutatásban részt vevő alanyok közötti viszonyról, a kutatási eredmények bemutatásáról (Denzin 1989, 2012, Denzin-Lincoln 2017). E kérdések tisztázása mára elkerülhetetlenné vált minden kvalitatív kutató számára, nem bújhatunk el a , más is így csinálja" érvelés mögé. A hazai kutatók között elsősorban Vajda Júlia és Kovács Éva élettörténeti feldolgozásait kell megemlíteni, akik kialakítottak egy sajátos narratív élettörténeti technikát, amelyet következetesen alkalmaztak. A szerzőpáros a német élettörténeti iskola álláspontját némileg módosítva a hermeneutikai esetrekonstrukciónak nevezett felfogást követi (Kovács-Vajda 2002; Rosenthal 2005; Kovács 2007). Módszerük terjedése ösztönözte a kvalitatív szociológusokat a saját módszertani apparátusuk reflexív átgondolására. Jó példa erre a Replika folyóirat mini vitasorozata, amely Neményi Mária és Kende Anna 1 A nemzetközi vallásszociológiai kutatás (1996-2000) szervezője és vezetője Máté-Tóth András volt, akinek munkáját tanácsadóként segítette Paul M. Zulehner és Tomka Miklós. A kutatás 10 posztszocialista ország vallási helyzetére terjedt ki, amelynek egyik altémájának kidolgozására kaptam felkérést. Ennek a kutatásnak az empirikus anyaga képezte később a doktori disszertációm alapját. ? A Bertaux által szerkesztett kötetet Veres Sándor pszichológus adta a kezembe az Aufbruch-kutatásban való együttműködésünk alkalmával.
