Page 9 [9]
I. Előszó: hosszú út a literális elemzéstől
az interpetációig
Szociológusi pályafutásom (több mint harminc év) alatt mindig kvalitatív
szociológiával, azon belül élettörténeti interjútechnikával végeztem a kutatása¬
imat. A módszer megismerését és megszeretését Kamarás István tanáromnak,
barátomnak köszönhetem. Ő ismertette meg velem az élettörténeti technika
mélységét és szépségét. Kezdetben ösztönösen követtem az előttem járó kol¬
légám tanácsait, nem kérdezve az okokra. Ma úgy írnám le ezt a magatartást,
hogy nem foglalkoztatott a módszertani tudatosság, egyfajta paradigmavakság
jellemzett. Mentségemül szolgálhat, hogy nemcsak rólam, hanem a kilencvenes
évek hazai kvalitatív kutatóinak többségéről is ezt lehetne mondani.
Mindemellett a szakma érzékelte a kvantitatív és a kvalitatív szociológia,
az elmélet és az empíria közötti feszültségeket, a szociológia távolodását az
etnográfiától, anélkül hogy ezekről a kérdésekről akkoriban nyilvános esz¬
mecserét folytattunk volna. Elfogadtuk - de helyesebb a továbbiakban egyes
számot használni -, elfogadtam a kvantitatív szociológia korunk gondolko¬
dásmódjába illő dominanciáját, dacára annak, hogy egyetértettem Joel Best
(2009) statisztikai eljárásokat bíráló állításával, mely szerint a számokba vetett
bizalom túlzott a modern/posztmodern korban, és sokféle bajnak a forrása
lehet a statisztika fetisizálása.
Egyben azonban mindig biztos voltam, bárhogyan alakult is a kvalitatív és
a kvantitatív szociológia egymáshoz való viszonya: én mindig az előbbi mód¬
szert fogom használni. Az egyes emberek és csoportok gondolkodásmódja, a
hétköznapok megélése érdekelt, aminek kutatásával nemcsak a társadalmi
önismeretet, hanem annak jobbítását is szolgálni szerettem volna. Ilyen pate¬
tikusan képzeltem el mindig egy szociológus feladatát. Ebbéli felfogásom a
mai napig megmaradt, noha a kvalitatív módszer felhasználásával kapcsolatos
elképzeléseim alapvetően megváltoztak.
Kezdetben nem foglalkoztatott a kvalitatív szociológián (az élettörténeten)
belüli feldolgozások sokfélesége, annyira lefoglalt a kvantitatív és a kvalitatív
álláspontok közötti különbségek megértése (Bruner 2001; Bruner and Luca¬
riello 2001; Ricoeur 2001; Ricoeur 2010; Schrödinger 1970). Idővel azonban
szembe kellett nézni az interjúk, személyes dokumentumok felhasználásának
változatos módjaival, rá kellett kérdezni, hogy hogyan , kell" tudományosan,