Seite 18 [18]
BANDOR ZOLTÁN
gyermekeiket, a szegregált lakókörnyezet iskolai szegregációhoz vezet. Az intéz¬
ményekben ez sok esetben nem szándékos, hanem spontán kialakult helyzet,
amely mögött azonban a többségi társadalom előítéletessége húzódik meg.
A ,white flight" jelenség lényege, hogy a magasabb státuszú, nem cigány szü¬
lők nem szeretnék, ha gyermekeik magas cigány arányú iskolába járnának, ezért
másik intézményt keresnek, vagy akár el is költöznek olyan településre, ahol
elképzeléseiknek megfelelőbb iskolát találnak. Ez a folyamat különösen ott jel¬
lemző, ahol csak egy iskola működik, így a választási lehetőségek korlátozottak.
A lakóhelyi szegregáció tehát közvetlenül hat az iskolai szegregációra, és hosszú
távon konzerválja a társadalmi elkülönülést." Ezt a jelenséget alátámasztják a
területi adatok is. A kistelepüléseken, ahol a cigány közösségek száma magasabb,
nagyobb valószínűséggel szegregálódik egy-egy település vagy annak egy része,
s főként annak következtében egy-egy intézmény is.
Összességében a cigány fiatalok iskolai sikertelenségének okait nem kizárólag
a cigányság kultúrájában, hagyományaiban vagy eltérő értékrendjében kell keres¬
ni. A helyzet komplexitását el kell ismernünk, és tudatosítanunk kell, hogy a
,Cigány-ügy" nemcsak a cigány közösségek, hanem az egész társadalom ügye. A
probléma kezelése inkluzív szemléletet, egymás megismerését, valamint a peda¬
gógusok interkulturális kommunikációra, a cigány kultúrára és történelemre
irányuló képzését igényli. Ezek az ismeretek beépíthetők az oktatási programok¬
ba, elősegítve a cigány közösségek jobb megértését és a befogadó tanulási környe¬
zet kialakítását. A pozitív példaképek biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy
minél több cigány származású szakember dolgozzon a nevelési-oktatási területen,
hozzájárulva az iskolák és a cigány családok közötti bizalom és együttműködés
erősítéséhez."
Az iskolai sikertelenségek következményei
Az 1990-es évek második felétől statisztikai adatokkal igazolhatóan nőtt a cigány
gyermekek részvétele a középfokú oktatásban. A korábbi időszakhoz képest
többen fejezik be az általános iskolát: az 1971-es cigánykutatás és az 1990-es
évek közepe között több mint 300%-kal nőtt a 20—29 évesek körében az általános
iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A középfokú oktatásban is jelentős
előrelépés történt: 2001 és 2022 között 28996-kal nőtt a szakképzettséget és
52996-kal az érettségit szerzők száma. Ugyanakkor a legfrissebb szociológiai
16 Havas Gábor - Kemény István - Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolákban, Budapest,
Oktatáskutató Intézet, 2001, 14—17.
7 Kirkby-Whitcombe-Nuttall: Education inequalities facing Gypsies, 5-6.
+ 16 +