Page 37 [37]
OCR
I.5 A kutatás módszertana Ökológiai rendszer : = ze 9 Tärsadalmi-gazdasägi 5 n alrendszer 4] 2.Szint fr Potenciális 6sz 3.Szint A a rendszer konk- on 4.Szint rét szolgáltatások beri jallé nyújtására való a ténylegesen Emberi jóllét képessége, igénybe vett a jóllét különböző kapacitása szolgáltatások, aspektusaihoz tényleges (plegeszseg, hasznälat biztonság, anyagi jólét) való hozzájárulás Indikátorok: Indikälorok: Indikatorok; Indikätorok: La biofizikai te biofizikai a biofizikai __ (biofizikai) (szocio-kulturälis) (szocio-kulturälis) szocio-kulturälis szocio-kulturälis (monetáris) (monetáris) monetáris monetáris 7. äbra. A kaszkäd-modell Forrás: Haines Young-Potschin 2010, ill. Kovacs et al. 2014, 2015 alapján módosítva Kisné dr. Fodor 2023: 11 A szakértők is a kaszkád-modellt használták a Nemzeti Ökoszisztéma Alaptérkép összeállításához, továbbá más, az ökoszisztéma-szolgáltatásokat értékelő elemzések során is (Kisné dr. Fodor 2023; Pump 2021a). A második tanulmány a mezőgazdasági támogatás rendszerét egyrészt Magyarország 2023—2027-es időszakra kidolgozott és az Európai Bizottság által jóváhagyott KAP Stratégiai Terv, valamint a releváns hazai és uniós jogszabályok felhasználásával szabályozásmódszertani szempontból vizsgálta, részben kitérve a támogatási rendszer részeként hozott döntések szintjén felmerülő döntési szabadságra, a felelősség kérdésére, a költségviselésre s az externális költségek viselésének egyes kérdéseire. Másrészt a KAP 2023—-2027 támogatási ciklus negatív támogatásait értékelte az elemző keretek felhasználásával, negatív hatású támogatásnak azt tekintve, amit az SKV annak minősített. A barmadik tanulmány az alapvető jogok biztosa (Biztos), a jövő nemzedékek szószólója (Szószóló), a Kúria, az Alkotmánybíróság, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mezőgazdasági támogatást érintő gyakorlatának feldolgozásával elemezte az alaptörvényi védelem szerepét és lehetőségeit. Az intézményi gyakorlat feldolgozásának első lépése a témához közvetlenül kapcsolódó dokumentumok kiszűrése volt. Időbeli korlátként az Alaptörvény hatályba lépése — 2012. január 1. — szolgált. A kiválasztás módszere igazodott az adatbázisok és a dokumentumok elérhetősége közötti különbségekhez. A szűkítések eredményeként az elemzett dokumentumok száma összesen 35
