Seite 31 [31]
OCR
I. 4 A kutatás és az agrár DPSIR-modell kapcsolata hogy a garanciális intézmények működése milyen szerepet tölt be a negatív hatások megelőzésében, illetve milyen változtatásokra lenne szükség az értékek gyakorlatban megvalósuló megőrzéséhez. Ehhez szükség volt az alaptörvényi intézményrendszer működési mechanizmusának részletes elemzésére és az alapján az értékvédelmi szerep értékelésére, kiemelve azt, hogy a konkrét döntéseket miként tudják az intézmények befolyásolni és az érték megóvásának irányába terelni. A szakirodalom - a kifejezetten KAP-támogatásokkal foglalkozó is — a KAP-támogatásokat a Hajtóerők között említi (Zalidis et al. 2004; Kuldna et al. 2009; Vardopoulos et al. 2018; Grondard et al. 2021; Stankovics 2023). Közülük a kutatás eredményeinek DPSIR-alapú értékelése szempontjából kiemelendő a spanyol és portugál többfunkciós mezőgazdasági területekről (dehesa, montado) készült, a DPSIR-modellt alkalmazó 128 cikk elemzését összegző cikk (Plieninger et al. 2021). Plieninger szerzőtársaival a cikkekből összegezte a területeket érintő Hajtóerőket, a Terheléseket, az Allapotot, a Hatást és a Válaszokat. A KAP-támogatásokat az öt csoportba — gazdasági, természeti, társadalmi-kulturális, politikai, technológiai — sorolható Hajtóerők közül a politikai kategóriába sorolták, kiemelve a támogatás intenzifikációs hatását, valamint a terület multifunkcionális hasznosításának felhagyását, továbbá a Hajtóerők között sorolták fel a természetvédelmi politikát, illetve az állategészségügyi szabályokat. A cikkben felsorolt Hajtóerők között a KAP-tól függetlenül jelent meg néhány olyan Hajtóerő, amiket a hazai, fent említett szakpolitikai dokumentumok, illetve a Stratégia is említenek. A gazdasági Hajtóerők közé sorolták a hagyományos termékek jövedelemtermő képességének csökkenését és ennek hatására a termelés intenzifikációját, a mezőgazdasági termelés egyszerűsítését, a természeti Hajtóerők között az aszályt, az invazív fajok és új kártevők megjelenését említették; míg a társadalmi-kulturális Hajtóerők között az elöregedés, a munkaerőhiány, a területek művelésének felhagyása szerepelt. S a technológiai Hajtóerők közé sorolták az új gazdálkodási gyakorlatnak számító növényvédő és tápanyagjavító szerek használatát, a gépesítést. Megjegyzendő, hogy e Hajtóerők többsége a KAP-tämogatás részeként, illetve a támogatási rendszer jellegének, a környezeti szempontok integrálásának indokoltságaként is megjelenik. A KAP mint politikai Hajtóerő magában foglal gazdasági, természeti, társadalmi-kulturális és technológiai Hajtóerőket is. A Terhelés kategóriába került a nem megfelelő számú — túl nagy vagy túl alacsony létszámú — állattartás, a legeltetés helyett az állatok ellátása külső területekről szerzett takarmánnyal, a monokultúrák terjedése, az öntözést igénylő növények termesztése, a növényvédő szerek alkalmazása. Ezek részben megfeleltethetők a kutatás során a negatív hatást gyakorló tevékenységekként azonosítottakkal. Az 1-14. kategóriába soroltakat Terhelésnek tekinthetjiik. A DPSIR-modellben az Ällapot a referenciaällapot meghatärozäsät jelenti, ennek kapcsán lényegében azt a kívánatos állapotot ismertették, ami a terület 29
