Seite 30 [30]
OCR
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE követése, hogy hogyan működnek a társadalom által adott válaszok (response). A felteendő kérdéseket és a válaszhoz szükséges információkat a Bizottság az alábbi ábrában foglalta össze. HAJTÓERŐ TERHELÉSEK ÉS GAZDÁLKODÁSI HASZNOK GYAKORLAT KÁROS ÉS HASZNOS Input felhasználás - FOLYAMATOK Voldhasználat - Gazdaság 5 Szennyezés - Erőforrás menedzsment — Trendek ae VALASZOK A GAZDÁLKODÁSI GYAKORLATOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Közpolitika — Piaci jelzések Technológia és képességek Társadalmi hozzáállás ÁLLAPOT HELYSPECIFIKUS Helyi élőhely és biodiverzitás Természeti erőforrások Tájkép HATÁS GLOBÁLIS KÖRNYEZET Elöhely és biodiverzitás Természeti erőforrások - Tájkép változatossága 4. äbra. Az agrär DPSIR-modell Forräs: EC 2000: 13 magyar nyelvű változata (saját fordítás) Az Alaptörvény-megközelítésű koncepció az agrár DPSIR elemeivel is öszszeköthető, azonban kiindulópontja miatt attól részben eltér, annak ellenére, hogy a kutatás célja lényegében a , válasz" körébe tartozó javaslatok megfogalmazása. A kutatás kiindulópontjául ugyanis nem az adott állapot (current state) felmérése, hanem a védendő értékek számbavétele és azok megóvása iránti igény szolgált, azaz annak megállapítása, hogy minek a védelmére van szükség. Erre tekintettel volt vizsgálandó az, hogy hogyan előzhető meg a védendő értékek veszélyeztetése és károsítása a mezőgazdasági támogatási rendszer keretei között megjelenő, a negatív hatás kiváltására alkalmas tevékenységektől/tényezőktől, és ebben milyen szerepet tölthet be az Alaptörvény védelmet szolgáló intézményrendszere. Az Alaptörvény-megközelítésű koncepció és a mezőgazdasági DPSIR-modell között tehát hasonlóság, hogy mindkettő vizsgálata kiterjed arra, hogy milyen gazdálkodási gyakorlat az, ami negatív hatást válthat ki a környezet állapotára, azaz a kutatás is érintette a DPSIR-modell különböző elemeit. Azonban lényegi különbség, hogy a vizsgálat célja nem indikátorok meghatározása volt, hanem annak feltárása, 28
