Page 26 [26]
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE
igényeket és irányokat, illetve lehetőség szerint nevesítve a jogi és nem jogi
eszközök körét. A kutatási cél eléréséhez a kutatás az alábbi fő kérdésekre
kereste a választ:
1. Mitől függ, hogy a támogatás milyen hatással van a természet állapotára,
mikor vált ki negatív vagy pozitív hatást, illetve milyen feltételek esetén tekinthető
hatása semlegesnek?
2. Az alaptörvényi védelem ellenére miért lehetséges, hogy a közpénz felhasználása
a nemzeti vagyon természetitőke-részének romlásához, abban pedig károk és vesz¬
teségek bekövetkezéséhez vezet?
3. A negatív hatások bekövetkezésének megelőzéséhez milyen további vizsgálatok,
kutatások elvégzésére van szükség, mely kérdések megoldása kíván jogalkotást és/
vagy a jogalkalmazási gyakorlat megváltoztatását?
A kutatás céljából fakadóan a kutatás megközelítése természet- és gyakorlat¬
központú, s a különböző szakterületek eredményeit szabályozásmódszertani
megfontolásokra tekintettel integrálja. Kiindulási alapja, hogy a nemzet közös
öröksége a termőföldet jelentő talaj, a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a természet
kiemelt elemei és azok állapota együttesen határozza meg az ökoszisztémák
állapotát, valamint azok különböző csoportba sorolható ökoszisztéma-szolgál¬
tatások nyújtására való képességét. Ebből következően a nemzet közös örökségén
nemcsak a nevesített elemek, hanem az ökoszisztémák által nyújtott ökoszisz¬
téma-szolgálatások is értendők, s mindezek együttese a védendő értékek körébe
tartozik. A talaj, a vízkészlet és a biológiai sokféleség állapota különböző tulaj¬
donságok, jellemzők által minősíthető, s azoktól függ, hogy adott ökoszisztéma
milyen ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtására képes. A mezőgazdaság — mint
gazdasági tevékenység — alapját a természet, az agrárökoszisztéma és az ahhoz
kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások adják. A gazdák mezőgazdasági
hasznosításhoz kötődő gyakorlati döntései azok, amik közvetlen hatást gya¬
korolnak a védendő értékekre. Bár a mezőgazdasági támogatás igénybevétele
mellett folytatott gazdálkodás hatással lehet a levegőre, annak minőségére, a
kutatás a levegőre csak annyiban terjed ki, amennyiben utal a természet le¬
vegőminőséget érintő szabályozó ökoszisztéma-szolgáltatására.
A gazdák döntéseit különböző szabályok és a hozzájuk tartozó követelmé¬
nyek és elvárások határozzák meg. E szabályok rendszert képeznek, melyben
a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó jogszabályok mellett megjelennek
a mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó közjogi jogszabályok, a polgári
jogi szabályok és az az alapján kötött megállapodások, a jogszabályi formát
nem öltő szakmai szabályok, és a szabályrendszer részét képezik azok a sza¬
bályok is, amelyeket a gazdák a társadalom elvárása alapján követnek, ideértve
a természeti értékek megóvására vagy a jogszabályi kötelezettségek betartására
vonatkozó társadalmi elvárásokat is.
A nemzet közös örökségének védelmét is biztosító, az Alaptörvényben ne¬
vesített intézmények — az Alkotmánybíróság, a Kúria, az alapvető jogok biztosa
és egyik helyettese, a jövő nemzedékek szószólója, az Allami Számvevőszék
24