Page 25 [25]
OCR
1.3 A kutatási koncepció (a jelentős természeti értéket képviselő területeket is beleértve), valamint a vidéki térségek egészében". A KAP-rendelet a tagországok kötelezettségévé teszi a rendelet célrendszeréhez igazodó nemzeti stratégiai terv kidolgozását, tudomásul véve, hogy a tagországok teljesítményei között jelentős különbség van. A Gyűjteményben szereplő összehasonlító kimutatások — a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének indikátoraira az EU-ban (lásd Gyűjtemény, 2. Összehasonlító ábrák) — is ezt illusztrálják. Az adatok alapján látható, hogy a különböző célok eléréséhez a tagországoknak részben eltérő programokat kell megvalósítaniuk. Az eltérés szükségességét és indokoltságát még inkább szemléltetik a különböző növények termesztésének intenzitását és a talajok foszforháztartását mutató térképek (lásd Gyűjtemény, 3. Művelési zónák és a felvehető talaj foszfor koncentráció összehasonlítása Európában). Jelen kutatásnak azonban nem volt célja annak vizsgálata, hogy az uniós célokat a tagországok milyen nemzeti stratégia megvalósításával kívánják elérni, ahogy az sem, hogy a nemzeti stratégiát — Magyarország 2023—2027-es időszakra kidolgozott és az Európai Bizottság által jóváhagyott KAP Stratégiai Tervét (továbbiakban: Stratégia) — az uniós szabályozás szempontjából értékelje. A kutatás ugyanis az Alaptörvény P) cikke által alkotmányos védelem alá helyezett nemzet közös természeti örökségének állapota és a KAP-támogatások közötti összefüggést kívánta vizsgálni. 1.3 A kutatási koncepció Az Alaptörvény alapján minden szereplőre vonatkozóan betartandó a természeti tőkét védő hármas kötelezettség: a nemzet közös örökségének védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Az Alaptörvény a nemzet közös örökségére vonatkozó P) cikken keresztül a természeti erőforrások, a biodiverzitás mellett a kulturális örökséget is védi, mely magában foglalja a hagyományos tájhasználatot is. A nemzet közös örökségét érintő használat megítélésekor — a mennyiségi és minőségi változások számbavételekor — mindhármat figyelembe kell venni, melyből következik, hogy az örökség mint vagyon értékelése sem végezhető el csupán gazdasági/pénzügyi mutatók alkalmazásával. A fentiekre tekintettel a Közkiadásból — vagyonvesztés projekt, Megállítható-e a mezőgazdasági támogatások negatív hatása a nemzet közös örökségére? című kutatás célja, hogy feltárja, milyen összefüggések vannak a mezőgazdasági célú, közpénzből nyújtott támogatások és az Alaptörvény által védett természeti tőkének, a nemzet közös örökségének folyamatos állapotromlása között, és az összefüggésektől függően javaslatot tegyen a negatív folyamatok megállítását és megfordítását segítő tevékenységekre, meghatározva további kutatási 23
