Page 158 [158]
OCR
156 " 6. Az A.A. PROGRAMJA lelkiismeret-vizsgálat, a gyónás, a saját változásra való fókuszálás etc. Bill az atya látogatásának estéjén beszámolt későbbi lelki tanácsadójának , dühéről, kétségbeeséséről és növekvő frusztrációjáról". Billre és rajta keresztül az A.A.-ra nagy hatással volt Ed atya Máté 5,6-ra? alapozott válasza, hogy ne várjon megelégedést ebben az életben, hanem fogadja úgy az , isteni elégedetlenséget", mint amely fontos inspiráló és motiváló erőt jelent Isten választottjai szämära (Alcoholics Anonymous [2007b]: 242-243.). Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Bill 1947-ben instrukciókat kapott Fulton Sheen püspöktől a katolikus egyház tanításáról. Billt mélyen megérintette a katolicizmus misztikája, olyannyira, hogy kis híján katolizált — bár ezt a lépést végül nem tette meg, tartva attól, hogy kedvezőtlenül hatna az A.A.-ra. Ezen túlmenően más is zavarólag hatott Billre: a pápai tévedhetetlenség, vagy a szentségek hatékonysága melletti kategorikus teológiai érvelés — s általában véve a szervezett vallások gyakori kizárólagosságigénye -— elfogadhatatlan volt számára. Ezzel vissza is kanyarodok azokhoz a tényezőkhöz, amelyek az A.A.-t elválasztják a (keresztény) vallástól. Minden bizonnyal hamis képet festenék az A.A.-ról, ha csak a keresztény hatásokról beszélnénk, és arról nem, milyen pontokon különbözik az A.A. , filozófiája" a keresztény tanítástól (vö. Kurtz 1991: 50-52.). Mindenekelőtt érdemes ismét felidézni azt a körülményt, hogy az A.A. formálódásának kezdeti időszakában még élénken élt a nem sokkal előtte, 1933-ban véget ért szesztilalom korszakának emléke. E korszakot az alkoholizmus mint , bűn", , gyengeség" vagy , züllöttség" vallási és morális alapon történő elítélésének tetőződéseként s e vélekedés törvényi erőre emelkedéseként jellemezhetjük. Nem csoda, ha az alkoholisták egy része hallani sem akart semmiféle vallásról vagy egyházról. Hozzávehetjük ehhez a , Nagykönyv" jellemzését az átlagos alkoholistáról, aki nehezen viseli, ha prédikálnak neki. E vallási-morális elítélésre adott válaszként fogalmazódott meg az A.A. korábban ismertetett betegségkoncepciója: az A.A., mint láttuk, kerüli a bűn fogalmának használatát - csak elvétve bukkan fel még az olyan korai művekben is, mint a , Nagykönyv" —, ahogy isteni büntetésről, pokolról és kárhozatról sem beszél; ezek helyett betegségről, illetve az annak végállomásán bekövetkező őrületről és halálról olvashatunk. Éppígy nem találhatjuk meg az A.A. irodalmában Jézus nevét sem. Nem fordul elő az A.A. irodalmában a büntető Isten képzete sem: Isten, mint utaltam rá, inkább szerető, elfogadó, gondviselő lényként jelenik meg. Ugyancsak említettem, hogy az Isten szó igen gyakran felbukkan a , Nagykönyv" lapjain — azonban minél előrébb haladunk az időben, annál gyakrabban a kulturálisan kevésbé meghatározott, nagyobb egyéni értelmezési szabadságot engedő , Felsőbb Erő" (Higher Power) kifejezéssel találkozunk az A.A. kiadványaiban. A kifejezést az A.A. minden bizonnyal William James The Varieties of Religious 35 — Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra".
