Page 158 [158]
156 " 6. Az A.A. PROGRAMJA
lelkiismeret-vizsgálat, a gyónás, a saját változásra való fókuszálás etc. Bill az
atya látogatásának estéjén beszámolt későbbi lelki tanácsadójának , dühéről,
kétségbeeséséről és növekvő frusztrációjáról". Billre és rajta keresztül az A.A.-ra
nagy hatással volt Ed atya Máté 5,6-ra? alapozott válasza, hogy ne várjon
megelégedést ebben az életben, hanem fogadja úgy az , isteni elégedetlensé¬
get", mint amely fontos inspiráló és motiváló erőt jelent Isten választottjai
szämära (Alcoholics Anonymous [2007b]: 242-243.).
Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Bill 1947-ben instrukciókat
kapott Fulton Sheen püspöktől a katolikus egyház tanításáról. Billt mélyen
megérintette a katolicizmus misztikája, olyannyira, hogy kis híján katolizált
— bár ezt a lépést végül nem tette meg, tartva attól, hogy kedvezőtlenül hatna
az A.A.-ra. Ezen túlmenően más is zavarólag hatott Billre: a pápai téved¬
hetetlenség, vagy a szentségek hatékonysága melletti kategorikus teológiai
érvelés — s általában véve a szervezett vallások gyakori kizárólagosságigénye
-— elfogadhatatlan volt számára.
Ezzel vissza is kanyarodok azokhoz a tényezőkhöz, amelyek az A.A.-t
elválasztják a (keresztény) vallástól. Minden bizonnyal hamis képet festenék
az A.A.-ról, ha csak a keresztény hatásokról beszélnénk, és arról nem, milyen
pontokon különbözik az A.A. , filozófiája" a keresztény tanítástól (vö. Kurtz
1991: 50-52.). Mindenekelőtt érdemes ismét felidézni azt a körülményt, hogy
az A.A. formálódásának kezdeti időszakában még élénken élt a nem sokkal
előtte, 1933-ban véget ért szesztilalom korszakának emléke. E korszakot az
alkoholizmus mint , bűn", , gyengeség" vagy , züllöttség" vallási és morális
alapon történő elítélésének tetőződéseként s e vélekedés törvényi erőre
emelkedéseként jellemezhetjük. Nem csoda, ha az alkoholisták egy része
hallani sem akart semmiféle vallásról vagy egyházról. Hozzávehetjük ehhez
a , Nagykönyv" jellemzését az átlagos alkoholistáról, aki nehezen viseli, ha
prédikálnak neki. E vallási-morális elítélésre adott válaszként fogalmazódott
meg az A.A. korábban ismertetett betegségkoncepciója: az A.A., mint lát¬
tuk, kerüli a bűn fogalmának használatát - csak elvétve bukkan fel még az
olyan korai művekben is, mint a , Nagykönyv" —, ahogy isteni büntetésről,
pokolról és kárhozatról sem beszél; ezek helyett betegségről, illetve az annak
végállomásán bekövetkező őrületről és halálról olvashatunk. Éppígy nem ta¬
lálhatjuk meg az A.A. irodalmában Jézus nevét sem. Nem fordul elő az A.A.
irodalmában a büntető Isten képzete sem: Isten, mint utaltam rá, inkább
szerető, elfogadó, gondviselő lényként jelenik meg. Ugyancsak említettem,
hogy az Isten szó igen gyakran felbukkan a , Nagykönyv" lapjain — azonban
minél előrébb haladunk az időben, annál gyakrabban a kulturálisan kevésbé
meghatározott, nagyobb egyéni értelmezési szabadságot engedő , Felsőbb
Erő" (Higher Power) kifejezéssel találkozunk az A.A. kiadványaiban. A ki¬
fejezést az A.A. minden bizonnyal William James The Varieties of Religious
35 — Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra".