Page 125 [125]
5.7. A MAGYARORSZÁGI A.A .-BAN MÉRT DEMOGRÁFIAI ADATOK ® 123
elveszíti a többségi társadalomban megszokott feleségi, anyai, férji vagy apai
szerepeit, feladatait — már ha rendelkezett velük —, melyeket a család más
tagjai vesznek át. Az alkoholista felépülésének első időszakában ezért aztán
gyakori problémát, konfliktusforrást jelent, hogy a már kialakult, a család¬
tag alkoholizmusát kompenzáló családi rendszerben az alkoholista elkezdi
,(vissza)k6vetelni” ezeket a szerepeit. Különösen jellegzetes e tekintetben az
alkoholista férfi, aki, hogy hagyják inni, átengedi a családfői , pozíciót" fele¬
ségének, majd miután józanodni kezd, felesége ellenállásába ütközik, amikor
ismét családfőként kíván működni. Az ilyen családi rendszerfolyamatokkal
kapcsolatos általánosabb szintű megfogalmazás, hogy amennyiben a rendszer
egy tagja változik, a többi viszont nem, feszültség keletkezik.
Az A.A.-ban gyakran emlegetik a Berne (1984: 92-93.) által leírt alkoholista
játszma működését, amely, ha minden szereplő felvonul benne, tipikusan
ötszereplős rendszert alkot, gyakori azonban, hogy több szerep összesűrűsödik
egy-egy személyben, s a játszma végül kétszereplőssé is válhat. A játszma
főszereplője az Alkoholista, a legfontosabb mellékszerep pedig az Üldözőé,
aki rendszerint a házastárs. További szereplő a Megmentő, aki Berne szerint
legtöbbször azonos nemű személy, például a háziorvos, de a házastárs vagy a
partner is éppúgy lehet, aki rendszerint alkoholista felmenőkkel rendelkezik,
és , beleszocializálódott" a megmentő, , társfüggő" szerepbe (Lefever 2007;
Kelemen 1994c; Beattie 2008; Woititz 2002; Al-Anon Family Group 2005;
Barnowski-Geiser 2020; Békési-Kassai 2.022; Elekes és mtsai 2022). A jätszma
negyedik szereplője a Balek, aki alkalmanként hitelez az Alkoholistanak, az
ötödik pedig az Összekötő (kocsmáros vagy eladó), aki — a számára kifizetődő
határig, és nem tovább - biztosítja az , ellátmányt".
Az A.A.-ban elterjedt nézet, hogy , az alkoholizmus nem válogat", hanem
mindenféle társadalmi rendű és rangú embert hatalmába keríthet. A 3. ábra
az A.A. 2009. évi magyar országos találkozóján mért foglalkozási adatokat
mutatja, melyekből világosan kirajzolódik, hogy a tagság körében többségben
vannak a közép- és felsőfokú végzettséget igénylő szakmák képviselői.
A különböző szakmák változatosságát valamelyest jobban érzékeltetik azok
a válaszokból általánosított kategóriák, melyek újabb általánosítása révén
keletkeztek a 3. ábra összevont kategóriái: segédmunkás, szakmunkás (ipari,
egészségügy, szociális etc.), vállalkozó, adminisztratív vagy munkaszerve¬
zési alkalmazott (diszpécser, koordinátor, ügyintéző és egyéb középiskolai
végzettséget feltételező munka), köztisztviselő, humán értelmiségi (jogász,
szociális szakember, tanár, pszichológus], reál értelmiségi (műszaki vagy
közgazdasági szakember, orvos), reál - humán értelmiségi (többdiplomás),
ügyvezető, szociális vagy egészségügyi dolgozó, egyéb.
Az A.A.-tagság általában egyetért Bill W.-vel abban, hogy az alkoholista
gyakran, ha nem is realitásérzékéről ismert leginkább, élénk fantáziával és
jó értelmi képességekkel rendelkező ember. Ezzel a nézetetet erősítik az A.A.
2009. évi magyar országos találkozóján mért adatok, bár tegyük hozzá, ezek