OCR
86 ° 5. ALKOHOLISTAK AZ A.A.-BAN a , mindenki iszik" látásmódja érvényesül, amikor pedig mélypontra vagy mélypont közeli állapotba kerül, másnapos és lelkiismeret-furdalás gyötri, esetleg amikor megpróbál leállni az ivással, inkább a másoktól való különbözőségét észleli. Több elbeszélés is megerősítette teeepomunkám során, hogy az A.A.-tagok közül sokan egy látásmódbeli különbségeken átívelő folyamatot, változást látnak abban, hogy miként észlelik: vajon azok, akik isznak, többségben vannak-e, avagy nem. Amíg az alkoholista iszik, gyakran úgy látja - reszben annak köszönhetően, hogy a magához hasonlók társaságát keresi —, hogy , mindenki iszik", minden mennyiségben és mindenhol, amikor pedig elkezd józanodni, idővel rájön, hogy az alkoholisták kisebbséget alkotnak, s az emberek többségének életében valójában elhanyagolható szerephez jut az alkohol. Ez utóbbi felismerés rendszerint akkor nyeri el jelentőségét, amikor a kezdő józanodót szorongással tölti el a gondolat, hogy milyen módon fogja tudni visszautasítani a különböző társas eseményeken kínált alkoholt. Sok A.A.-tag említette, hogy ezeken az összejöveteleken nyílt rá a szeme arra, hogy a résztvevők számára nincs olyan központi szerepe az alkoholnak, mint azt ő korábban gondolta, s ebből kifolyólag fennakadás nélkül elfogadják, illetve amennyiben közelebbi ismerősök, családtagok között van, támogatják, hogy ő nem iszik alkoholt. Rájön tehát, hogy nem az ivás, hanem a nem ivás vagy mértékkel ivás a , természetes" vagy , normális" állapot, s ez gyakran bántó a kezdő józanodók számára: környezetük nem halmozza el dicséretekkel, nem kezeli hősként őket, hanem egyszerűen tudomásul veszi, hogy nem isznak. Nem ivásuk - a józanodók szerint — rendszerint azoknak szokott problémát okozni, akiknek maguknak is gondjaik vannak az alkohollal, s még aktívan használják a szert. Az A.A.-tagok szerint nem várható el, hogy a , normi"-k ne igyanak, ahogy nem várható el az sem, hogy az alkohol előállítását, forgalmazását és fogyasztását betiltsák csak azért, mert az alkoholisták számára az alkohol , halálos méreg". Hiszen miért is ne ihatnának azok, akik ezt különösebb káros következmények nélkül megtehetik? Az A.A. elfogadja, hogy az emberek többsége képes normálisan inni, és elhatárolódik minden olyan józansági mozgalomtól, amely az alkoholfogyasztás betiltására törekszik. Az , Élni és élni hagyni" szlogenjének megfelelően az A.A. bármely országban, kultúrában működik, teljességgel elfogadó az ott uralkodó szokásokkal, életmódokkal szemben, azokon változtatni nem kíván, sőt azokkal kapcsolatban véleményt sem formál. A Tizedik Hagyománynak megfelelően , az Anonim Alkoholisták Közösségének nincs véleménye külső ügyekről, ezért az A.A. név soha ne legyen bevonható nyilvános vitába". Az A.A.-tagok viszonyulását mások ivásához, lakodalmakhoz, kocsmákhoz és egyéb alkohollal kapcsolatos helyekhez és eseményekhez tehát alapvetően az elfogadás jellemzi, a tagságnak azok a tagjai pedig —- különösen a kezdő józanodók —, akik számára zavaróak vagy józanságuk megőrzése szempontjából fenyegetőek az ilyen helyek vagy szituációk, amennyire lehet, elkerülik ezeket. Amennyiben pedig ez nem