Seite 37 [37]
1.6. ETNOGRÁFIAI-ANTROPOLÓGIAI SZEMLÉLETI, ÉRTELMEZÉSI KERETEK * 35
A részben (Madsen 1974; Denzin 1987a; 1993; Frois 2009) vagy egészében
(Denzin 1987b; Wilcox 1998; Brandes 2002) az A.A.-ra iränyulö etnogräfi¬
ai-antropológiai monográfiák szemléletükkel, az A.A. , életvilágáról" adott
leírásaikkal, illetve leírási tematikájukkal jelen értekezés nélkülözhetetlen
előzményei közé sorolandók. Madsen klasszikus müve a „nature-nurture”¬
vita, azaz az alkoholizmus biológiai, illetve pszichológiai és kulturális
meghatározóinak kontextusában foglalkozik az A.A.-val. Miközben a vita
tekintetében igyekszik elkerülni az egyoldalúságot, s inkább holisztikus
közelítést alkalmazni, az A.A.-t egyfajta , népi pszichoterápiát" alkalmazó
„kriziskultuszkent” irja le, amely nem tart igényt tudományos alátámasztásra,
mégis sikeres az alkoholizmus kezelésében, szemben az inkább sikertelennek
mondható, tudományos alapokon nyugvó intézményi kezelésmódokkal.
Denzin etnográfiai leírásai részint az aktív alkoholista egyénben fellépő,
negatív érzelmekkel terhelt belső harcra koncentrálnak, melyben az amerikai
társadalom egyénre nyomást gyakorló ellentmondásai tükröződnek, részint
pedig a felépülés kezelőintézményekben kezdődő, majd az A.A.-ban folyta¬
tódó szocializációs folyamatára s az eközben zajló reidentifikációra. Wilcox
műve taglalja az , alkoholista gondolkodás" jellemzőit, illetve világossá teszi,
hogy bárki gondolkodhat alkoholista módon anélkül is, hogy inna — amely
az A.A. betegségkoncepciójának egyik lényeges összetevője. Ezenkívül egy¬
részt átfogó etnográfiai leírást ad az A.A. Közösségéről, másrészt áttekinti
az alkoholizmussal kapcsolatos kutatásokat, és ezeket összegezve, illetve
mindezt saját kutatásaival kiegészítve megkísérel olyan alapvetőnek mondható
,tényeket" megállapítani, amelyekben a témát övező viták szerinte nyugvó¬
pontra juthatnak: az alkoholfogyasztás általában , normális", funkcionális
viselkedés, s a problémás ivás megjelenése jellemzően összefügg az állami
szinten szerveződő komplex társadalmak működésével - de ezekben is csak
egy kisebbséget érint; a lerészegedésig tartó ivásban kiemelkedő szerepe van
a társadalomban élő egyén alapvető függőség-függetlenség konfliktusának; s
végül az alkoholizmus elsődleges oka — legalábbis az amerikai társadalomban —
az alkoholistában működő (Bateson kapcsán később részletesen tárgyalandó)
„episztemolögiai hiba” (Wilcox 1998: 120-121.). Brandes a mexiköi viszonyok
között müködö A.A.-röl ad „sürü leiräst”. Különösen figyelemre meltöak vol¬
tak számomra az A.A. és a protestantizmus kapcsolatáról megfogalmazott
gondolatai. Frois a Portugáliában működő tizenkét lépéses közösségek közül
nemcsak az A.A.-t, hanem másokat - mint a Families Anonymous, illetve a
Narcotics Anonymous - is bevon vizsgálatába, általános etnográfiai leírást
adva e közösségekről, s különös hangsúlyt helyezve az anonimitás szerepére.
Ami általában véve a Közösség hit- és eszmerendszerének leírását illeti,
jelen értekezés elsősorban abban különbözik a fenti monográfiáktól, hogy
nagyobb hangsúlyt helyez ezen elképzelések kontextuális elemzésére, az
A.A. , filozófiája" számára forrásként szolgáló vallási, tudományos, filozófiai
és spirituális eszmék ötvözéséből adódó sajátos jelentések értelmezésére.