Page 78 [78]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben paphiány kezeléséről, hiszen hiába remélt sok erdélyi katolikus ifjú jobb életkörülményeket a Királyságban már a XVII. század utolsó harmadától, ez is kevésnek bizonyult. A németül vagy horvátul beszélő lakosságnak ráadásul kellett az anyanyelvi segítség a hétköznapi gondok között. Bőven van összehasonlító alapunk mind a forrásokat, mint a szakirodalmat tekintve akkor, amikor a Veszprémi Egyházmegyei állapotokat vetjük össze más katolikus egyházmegyékével. Olvasmánytörténeti szempontból a szegedi Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez című sorozatban az 1750 előtti könyvjegyzékeket kiadtuk, így a katolikus plébánosokét is." Az egyes egyházmegyékben hol a forráskiadás, hol a forráselemzés az erősebb. A Győri Egyházmegye történetének olvasmánytörténeti összefoglalása még várat magára, de komoly előtanulmányok alapján" sokat tudunk erről a területről is. A Pécsi Egyházmegyei forrásai kiadottak,** de külön a papok olvasmányairól összegzés nem készült. Pedig a katolikus egyházak látogatói a falvak kálvinista lelkészeinek műveltségét is jellemzik." A Váci Egyházmegye lelkes monográfusra talált Holl Béla személyében," aki amellett, hogy felszentelt pap is volt, kiváló könyvtörténész, aki a könyv kiadásától az olvasásáig tudja követni egy-egy szöveg sorsát. A Kalocsai Főegyházmegyét tárgyunk szempontjából Tóth Tamás jellemezte, "! míg az Egri Egyházmegye papi eruditidjar61 Kovacs Béla adott elemzést."? Emődi András, a Nagyváradi Egyházmegye könyvtárának újjászervezője alapos forrásgondozással, kiadással és elemzésekkel jelentkezett," így a püspökség falvaiban uralkodó műveltségi állapotokról — hasonlóan a többi és az Erdélyi Egyházmegyéhez"" - megalapozott képpel rendelkezünk." A dokumentumok kiadásából és az elemző tanulmányokból is jól látható, hogy az alsó papság műveltségének bemutatásához a legfőbb forrás az egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio)." Persze nem csupán a műveltségről és egyházi szokásokról (liturgikus rend stb.) van szó ezekben a jegyzőkönyvekben, sokkal inkább az egyház teljes működéséről, a paptartás feltételeiről, a pap és az iskolamester 366 Zvara, ADATTAR 19/1, 2001; BíRó GyY.-MoNoK-VERÓK, ADATTÁR 16/5, 2018, 185-225.; Monox, ApatTAR 13/6, 2024. 367 Fazekas 1993; HorvATH J6zser 2001; Fazexas 2014; HorvAtu J6zser 2020. 368 Gézsy-Varea Sz., kiad., Visitatio canonica..., 2009; Gzsy-Varea Sz. 2009; G6zsy-Varea Sz., kiad., Visitatio canonica..., 2018. Példaként lásd Mikolai János iregszemcsei református lelkész könyveinek összeírása (1742): Gözsy-Varca Sz., kiad., Visitatio canonica. . ., 2018, 53-54.; MoNok, ADATTÁR 13/6, 2024, 232. 370 HoLL 1978; HoLL 2000a. 31 TórH TAMÁS 2014., 194—233. — a plébániák újraalapítása, gyarapodása 1800-ig. 372 Kovács B. 1993. 373 Emöpı, ADATTAR 19/4, 2014. %4 Kovacs A.-KovAcs Zsott, szerk., Erdélyi római katolikus. .., 2002; BíRó Gy.-MoNoKk-VERÓK, ADATTÁR 16/5, 2018, 185—225. 375 Vö. még Monox-Orvis P., hrsg., Lesestoffe und kulturelles niveau..., 2001. 37% Monok 1998. 369 76
