Page 76 [76]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
gyülekezetre gyakorolt szellemi hatását, mert világosan kimondják, nem elég ismerni
azt, hogy a papnak magának milyen olvasmányműveltsége volt. Tisztában kell lenni
azzal, hogy milyen elvárások voltak vele szemben az egyháza részéről," milyen sze¬
repet töltött be egyházi és világi normáknak a közösség felé történő közvetítésében,"
milyen volt a helyi kapcsolati rendszere," látnunk kell továbbá azt is, hogy milyen
anyagi helyzetben volt," milyen ingóságok vették körül."
Ha egy magyar királyságbeli falu XVIII-XIX. századi szellemi állapotáról írunk,
indíthatjuk mondandónkat azzal, hogy tájékozódunk, más országok kis közösségei
abban az időben milyen állapotban voltak. Természetesen nem a nagy könyvkiadói
központok környékét kell vizsgálni, hanem olyan régiókat, amelyek az állami cent¬
rumhoz képest perifériának számítottak. Ha ilyen nézőpontot választunk (például
Vendée vagy Gascogne Párizshoz képest), akkor a magyar királyságbéli állapotok
nem féltétlenül állítandók pellengérre. Csak néhány példát említve a frissebb szak¬
irodalomból, idézem Skóciát"? vagy Walest,"" de Itália egyes részeit," vagy egyes
francia??? és spanyol területeket. Ezeken a területeken is jelentős részben analfabéta
lakosság élt még a XVIII. század második felében is, vagyis ha valaki az írástudat¬
lanság történetét kutatja, akkor bőven talál forrást. Erre a kérdésre csak azért utalok,
mert a zalai falvak műveletlenségéről a kiváló történész, Ióth István György sokat
rt. Túl sokat is ahhoz, hogy igazolni látszik a felületes nyugat-európai szakembe¬
rek által kedvvel emlegetett tételt a közép-európai területek szellemi elmaradottságá¬
ról (ami igaz is lehet, ha egy itáliai könyvkiadó várost hasonlítunk egy vasi vagy zalai
faluhoz). Ráadásul fontos arra is figyelni, hogy az olvasni és írni nem tudó népesség
ismereteinek jelentős része mégis az írott szövegekből származik, csak szóbeli vagy
képi információk révén tesznek szert erre a tudásra. Kristóf Ildikó többféle forráscso¬
portot elemezve alakított ki egy másik képet ugyanarról a közösségről, vagy éppen
ugyanarról a művelődéstörténeti jelenségről." Arról se feledkezzünk el, hogy milyen
súllyal volt jelen a képi ismeretközvetítés a közösségek írástudatlan része számára.
344 Vö. GÁRDONYI M. 2013.
34 V6. Gézsy Z. 2013.
346 V6. Min arik 2013; HorvAtu J. 2021; Heeyi 2021.
347 BARTH 2019.
348 Vö. GYÖNGYÖSSY 2021.
34 TowsEY 2010.
350 HARMs-RAYMOND-SALMAN, eds., Not Dead Things, 2013.
351. ANELLI-MAFFINI-VIGLIo 1986.
RICHTER 1987.
LôPez-Vipriero-CÂTEDRA 1998.
354 TórnH I. Gy. 1993; TórH I. Gy. 1996; TórH I. Gy. 1996 a; TórH I. Gy. 1996 b; TórH I. Gy. 1996 c; Toru I. Gy.
1999; Totu I. Gy. 2004; T6TH I. Gy. 2005; Toru I. Gy. 2005a.
35 KRISTÓF 1990; KRISTÓF 1995; KRISTÓF 2002; KRISTÓF 2008; KRISTÓF 20082.
S
35.
8
353
74