Oldal 73 [73]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
feltehetően a Collegium Pazmanianumban tanult Bécsben. Erős a gyakorlati teológiai
rész a könyvtárában, jelentős kézikönyvek álltak rendelkezésére, olyanok, amelyeknek
a szerzője maga is gyakorló világi pap volt, vagy karrierje egy részében volt az. A kife¬
jezetten színvonalas egyházi beszédeket tartalmazó gyűjteményi rész is mutatja hasz¬
nálójuk felkészültségét. A könyvek tulajdonosának életútjából is következik — egyházi
gyakorlati ügyeket is intézve —, hogy azt a jogi környezetet, amelyben mozognia kel¬
lett, törekedett megismerni. Erre a gyakorlatiasságra utalnak olyan könyvek is, ame¬
lyek egy falusi plébánosnak jól jöhetnek, mint a szakácskönyv, az álomfejtő, kisebb
sebek, betegségek ellátásához szükséges tanácsokat tartalmazó kiadványok. Itt említ¬
hető zenei könyvecskéje is. Tudva történetírói hajlamát és teljesítményét, meglepőnek
mondható a historikus irodalom szerény volta. Határozottan érdekes része könyvei¬
nek a XVI. századi humanizmus jeles képviselőinek jelenléte, olyanoké, akik maguk
is gondolkodtak a tudás és műveltség, adott esetben a kifinomult nyelvi ismeretek
végső céljáról. A megoldást pedig részben vagy egészben az elmélyült hitben találták
meg, illetve eljutottak egyfajta kegyességig a gondolkodásban. Az erkölcsteológiai
alapművek mellett ott van néhány fontos morálfilozófiai mű is. Az említett földrajzi
játékot tartalmazó könyv pedig kifejezetten meglepő egy erdélyi kis faluban, mutatja
a plébános értelmes időtöltésre való törekvését.
Továbblépve a székelyföldi papok olvasmányairól fennmaradt más emlékekre,
azonnal meg kell említeni azt a tényt, hogy Lakatos Istvánéhoz mérhető nagyságú
olvasmányjegyzéket nem ismerünk a XVIII. század első feléből. Az övével kortárs
feljegyzés a csíkszentmihályi plébános, Sándor István könyveit sorolja fel a XVII.
század legvégén. Persze csak azokat, amelyek a csíksomlyói ferenceseknek jutottak
a hagyatékából. Magyar biblia, két Pázmány Péter-mű, egy kétsz4z éves Polyanthea
és egy bizonytalanul azonosítható zsoltármagyarázat. Mindez egy Szent Ágoston¬
kötetbe beírva.?7
A székelyföldi római katolikus plébániai könyvtárak 1750 előtti jegyzékei ke¬
vés kivétellel csak szerkönyveket sorolnak fel, az evangéliumok kivonatait, szentek
életét és egy-két beszédgyűjteményt (Pázmány Péter, Illyés András, Illyés István).
A gyergyóalfalusi plébánián ennél azonban több könyvet őriztek. Ezt részben egy
kölcsönzési (1705, Köszvényesi Miklós ferences atya), és egy adományozási (1713,
Antalfi János)? jegyzékből tudjuk. A felsoroltakon túl még további magyar szentbe¬
szédek a jelzett szerzőktől, és a Lakatosnál említett spanyol jezsuiták latin sermones
kötetei közül néhány. Nem sokkal többet tudunk meg Szebelenyi Bertalan (f1707)
altorjai plébános (Szent Miklós-templom) kölcsönzött könyveiről sem." Gróf
Kälnoki Sämueltöl kerte kölcsön Szent Ägoston szentiräs-magyaräzatait és az Isten
326 Monok-NEMETH (ViskoLcz)-VArGA A., ADATTÁR 16/3, 1994, 288.
327 Birö Gy.-Monox-VERöK, ADATTÄAR 16/5, 2018, 185-226.
38 Bird Gy.-Monox-VEr6x, ADATTAR 16/5, 2018, 185-186.
329 Bird Gy.-Monox-VEr6x, ADATTAR 16/5, 2018, 187.
330 Monox—NEMETH (Viskoicz)-Varca A., ApaTTAR 16/3, 1994, 192-293.
71