Oldal 59 [59]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
Magyar Királyság arisztokráciájára nézve —, hogy Jean-Jacgues Rousseau Du contrat
social ou principe du droit politigue című munkáját együtt olvasták Jean de Silhon Le
ministre d État, avec le veritable usage de la politigue moderne, igazából a XVII. század
első felében modern munkájával. Így olvasta együtt tehát már Esterházy Imre is,
aki már családi hagyományként is tudhatott franciául, koronaőr volt, majd a Habs¬
burg császári udvar szentpétervári nagykövete.?% Igy neki munkanyelve volt a francia.
Könyvtárának aukciós katalógusa?" egy modern, XVIII. századi politikaelméleti és
jogi könyvtárat mutat, amelynek erőssége a történelem. Természetesnek mondható az
ókori szerzők jelentős számú jelenléte is. Nyelvileg már csaknem felerészben francia,
de a német és a latin munkák is jelentős súlyt képeznek.
A nyugat-magyarországi, vagyis a Bécs közeli magyar arisztokrata udvarokban
épített könyvtárakban hasonló volt a helyzet. Ha a Batthyány család tagjai közül
kiemelünk kettőt, jól jellemezhető ez az ízlésváltozás. Gróf Batthyány III. Ádám
(1697-1782) alkancellár könyvei 1750 körüli összeírásának?" már a címe is francia
nyelvü»Catalogue des livres qui se trovent dans l’armoire de Msr le comte Adam«.
A 118 címet felsoroló kis jegyzék arról tanúskodik, hogy már az ókori szerzőket is
franciául olvasta, ami egyáltalán nem általános, sőt meglepő, tekintve, hogy a kor¬
szak nemessége még meglehetősen biztosan tájékozódott a latin nyelvű szövegekben.
Hasonlóképpen a Biblia-részek, vagy éppen az Imitatio Christi, vagyis napi vallasgya¬
korlat művei is voltak a grófnak, franciául is. Ez mindenképpen napi nyelvhasználatra
utaló jelenség. Ez a 188 könyv 8096-ban francia, a maradék német nyelvű. Magyar
egyáltalán nem említtetik, és latin sem. Feltehető, hogy ez a bizonyos »armoire« a
gróf napi tartózkodási helyén volt, és a kastély könyvtárában őrizték az egyéb nyelvű
könyveket. A francia könyv arányai változásának megállapítására azonban gróf Bat¬
thyäny Lajos nädor (1696-1765) könyvtäränak 1743. évi katalógusa??? alkalmasabb.
A katalögus felfedezöjenek (Hursän Szabolcs) szämitäsai szerint a könyvek nyelvi
megoszläsa: latin 39,1%, francia 38,3%, nemet 18,3%, olasz 2, 4% és magyar 0,7%.
Ebben különösen feltünö az, hogy a nemet nyelv hasznälatät is megelözi a francia,
egy, még a XVIII. század közepe előtt összeírt könyvtárban. Ez az arány nagyjából
hasonló, ha a teológiát, a történelmet, a földrajzot tekintjük. Természetesnek mond¬
ható," hogy a jogi könyvek esetében a 80996 feletti a latin (az ország jogalkotásának
a nyelve 1844-ig a latin volt). Fontos megállapítása a szerzőnek azonban az, hogy a
politikaelméleti művek nyelvi megoszlásában a francia a legerősebb, 46,196, tegyük
rögtön hozzá, hogy ráadásul nem régi, XVII. századi elméletek.
2% Kmavanova 2016.
2 Bibliotheca exc. D. E. M. Nic. Com. Esterhasy Horis consuetis, pro auctione publicabitur Viennae Austriae D. 19 Febr.
MDCCLXVI... Gedruckt mit Jahnischen Schriften [Wien].
271 CzEGLEDI-Kruppa—Monox—Zvara, ADATTAR 13/5, 2010, 152-155.
22 HursAn 2019; A könyvtár történetének monografikus feldolgozása és a katalógus kiadása: HURSÁN 2023; Mo¬
NOK, ADATTAR 13/7, 2024, 72-193.
Még akkor is, hda van olyan szakember, aki kételkedik ennek a latintudásnak a hatékonyságában (főként a kis- és
kézépnemesség kérében): Toru I. Gy. 1993.
273
57