Oldal 58 [58]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
magyarok számára feltétlen tekintélyek voltak.9 Az egyes francia szerzők magyar
szellemi közegre, illetve egyes alkotókra gyakorolt hatásának is jelentős szakirodalma
van," és ezeknek a munkáknak is, az egyes szerzőktől fennmaradt szövegemléke¬
ken túlmenően, az egyik lehetséges forrásbázisát a korabeli könyvjegyzékek, illetve a
máig kézbe vehető francia könyvek provenienciájának a vizsgálata??? jelentette. Ebben
a kötetben a vizsgálandó források körét leszűkítem a XVIII. századból fennmaradt
magánkönyvtári katalógusokra, illetve könyvjegyzékekre.
Nem járok taposatlan úton. Az így leszűkített terület kutatási és interpretációs
módszertanát Granasztói Olga már publikálta, és kiváló példát is nyújtott az elem¬
zesre.”°* Magam arra törekszem, hogy a francia nyelvű könyvek arányainak tekinte¬
tében a XVIII. század folyamán kialakult helyzetet elhelyezzem a Magyar Királyság
könyvtártörténete jelenségei közt, kiemelve néhány, nem átlagosnak mondható pél¬
dát, amely példákat a magyar arisztokrácia könyvtáraira korlátozom.
Az első, viszonylag visszafogott változás, párhuzamosan a francia nyelvnek a nem¬
zetközi diplomáciai életben való térhódításával indult el. A XVII. század második
felében, a XVIII. század legelején megjelent a magyar királyságbeli arisztokrácia
érdeklődése a francia nyelv iránt, nem függetlenül attól, hogy az osztrák, a bajor,
illetve az észak-itáliai arisztokrata családok közül egyre többen házasodtak az itteni
családokba. A spanyol örökösödési háborúval összhangban, az osztrák Habsburgokat
támadó Magyar Királyság a Francia Királyságban — mondhatni természetes — tá¬
mogatóra lelt, így még a II. Rákóczi Ferenc kancelláriáján, illetve diplomáciai tes¬
tületében szerepet vállalók is építhették francia kapcsolataikat, tanulhatták a francia
nyelvet. A köznemes Ráday Pál (1677-1733), II. Rákóczi Ferenc kancellárja például
már megalapozta? azt a változást, amelyet aztán fia, Ráday Gedeon (1713-1792)
könyvtárának elemzésekor rögzíthetünk.?" A családjának grófi címet szerző kálvi¬
nista főúr 1764-ben Esterházy Imre (1711—1764) könyvtárának árverésekor 33 művet
vásároltatott, ennek 90%-a francia nyelvű szépirodalom (főként színházi darabok),
politikai elmélet, illetve filozófia volt. Megjegyzendő — és ezt jellemzőnek látom a
260 Jacques August de Thou, Jean de Silhon és Nicolas Caussin nevét emlitem itt sok lehetségesb6l. Zrinyi francia
államelméleti gondolkodási ismereteiről lásd Ktaniczay T. 1987. és Monox 1995. Zrínyi Miklósról és Bethlen
Miklósról legújabban: FÖRKöLI 2021; FöRköLI 2010.
Egy példa: Kont 1902. Vele kezdődően egy sor nevet említhetünk, akik életművet szántak a kérdésnek Eckhardt
Sándorral kezdve, Sőtér Istvánon, Sziklay Lászlón és Köpeczi Bélán át Penke Olgáig.
262 Egy példa: ECKHARDT 2017. Vö. ECKHARDT 1943, 265-281.
765 GRANASZTOI 2012-2014.
264 GRANASZTOI 2005; GranaszTor 2009; GranaszTo1 2020.
265 Jóllehet hozhatnánk kifejezetten meglepő példákat a városi polgárság, vagy éppen a protestáns lelkészi kar k6¬
réből is. A pozsonyi Gesellschaft der Freunde der Wissenschaft ifjúkorában elhunyt, Rousseau-val barátságban álló
tagja, Ignaz Sauttersheim (1738-1767) 150 tételes, hagyatéki összeírásban fennmaradt könyvjegyzékén jelentős
részben francia nyelvű könyvek szerepelnek (vö. SZELESTEI NAGY 2019, 100. — a könyvjegyzéket lásd: DóBÉK
2020.; Péczeli József (1750—1792) könyvtára is különleges, noha nem meglepő, hiszen ő maga Voltaire-fordító is
volt (vö. PENKE 1999; PENKE 2005; PENKE 2008; PENKE 2013).
26 Borvörcvı 2004.
267 BERECZ 2002.
268 BEREcz 1999.
26
a
56