Nem pusztán elméleti kérdés, hogy mit értünk , francia könyv"-ön, amennyiben a
francia szellemi áramlatok magyarországi hatását vizsgáljuk. Tekintve, hogy a latin
nyelv Közép-Európában a XIX. századig megőrizte szerepét a tudományos életben, a
humán szakkönyvek kiadásában, illetve az olvasásban, figyelnünk kell a francia szer¬
zők latinul megjelent műveire is."! A latin közvetítő hatással párhuzamosan figye¬
lemmel kell lenni a francia művek német, illetve olasz fordításaira is, hiszen a magyar
arisztokrácia, értelmiség, és sok tekintetben a polgárság is, ha idegen nyelven olvasott,
akkor ezt a két modern nyelvet használta a latin mellett, lényegében a XX. száza¬
dig. A latin nyelvű könyveket tekintve részben , francia hatás"-ként értelmezhetjük
a nem francia szerzők párizsi és lyoni kiadásainak jelenlétét is," gondolva itt főként
az ókori szövegkorpuszra, a korai keresztény, illetve középkori szerzőkre, vagy éppen
(Lyonbél ez egy fontos hatás), az egyházjogi szövegekre. Ha tehát szellemi áramlatok
befogadástörténetét akarnánk írni — ahogy a régibb magyar szakirodalomban talál¬
juk: , A francia szellem Magyarországon "?" -, akkor az említett tényekből követke¬
ző késettséggel is kellene számolnunk, és nem csupán a könyv kiadása és a magyar
királyságbéli megjelenése közt. Abból a szempontból is, hogy a XVI., vagy éppen a
XVII. századi latin nyelvű francia munkákat nem csupán kézbe vették a XVIII. és
XIX. század fordulóján, hanem ismerték is azokat. Latinul, mint az egyébként franci¬
ául jól tudó Batthyány Boldizsár, vagy a Párizst ugyancsak megjárt exjezsuita gróf,
Pázmány Miklós." Az egyes szellemi áramlatok képviselőire, jellemzően főként mo¬
rálfilozófiai vagy morálteológiai munkákra a közbeszédben, illetve a politikai élet¬
ben hivatkoztak is — tegyük hozzá rögtön, sokszor átvett idézetként, például XVII.
századi jeles magyar íróktól, mint amilyen Zrínyi Miklós vagy Bethlen Miklós, a
254 Általánosságban, összefoglalóan lásd Monok 2011; Monox 1995; Monok 2002; Monok 2005c; Monok 2008c.
A Magyar Királyságban lévő városok polgárságának francia szerzőktől származó műveiről (latinul, németül,
nagyon elvétve franciául): Créay 2005.
5 Monox 2005b; Monox 2008d.
256 V6. Monok 2012d.
57 Lásd például: SŐTÉR 1943. Aofrancia szelleme tartalmi értelmezéséhez lásd EcKkHARDT 1938 (22003).
58 Monok 201la.
°° Monok 2012e.