Oldal 56 [56]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
előtt történt."! A XVI. és XVII. századi része — ez az összeírt anyag 80%-a - bizto¬
san a diplomata apa olvasmány-, illetve munkaanyaga lehetett. Minden európai állam
és nép története, latinul, németül, de főként franciául. Az európai műveltség alapját
jelentő ókori tudás is francia nyelven volt jellemzően jelen a bibliotéka polcain. Ihe¬
odor Heinrich Strattmann bécsi karrierje is annak a szolgálatnak köszönhető, amit
a nijmegeni béketárgyalásokon (1679) teljesített I. Lipót érdekében. Ehhez a teljesít¬
ményhez neki részletesen kellett ismernie a német fejedelemségek, kisebb grófságok
szövevényes viszonyait, a spanyol és a francia korona aktuális helyzetét, de általában
is az európai aktuálpolitikai helyzetet. Ő maga kleve-i, de gelderlandi holland szár¬
mazású lévén (ezt a könyvek is mutatják), hollandul, németül és franciául tárgyalt,
olvasott. Emellett nyelvi orientációja is korszerű volt, volt francia—-angol szótára és
angol nyelvkönyve is.??
Ha e mellé a katalógus mellé helyezzük a Batthyány Lajos Ernő könyveiről készült
1743. évi könyvjegyzéket, ? akkor tudjuk igazán jellemezni a leendő nádor számára
potenciálisan rendelkezésre álló könyvanyagot. A két könyvanyag ugyanis nem fedi
egymást, amellett, hogy vannak mindkét jegyzéken szereplő művek. Batthyány Lajos
könyvjegyzékén 2260 tételt írtak össze. A könyvtár igazolja neveltetése történetét,
azt nevezetesen, hogy korszerű jogi, történetfilozófai és politikai műveltségre van
szüksége. Ugyanakkor, ahogy anyja folyamatosan hangoztatta, nem feledheti a latin
és a magyar nyelveket sem, meg kell ismernie a saját közössége történelmét és a Ki¬
rályságban élőket is. Ha csupán a történelem szakcsoportban szereplö 266 könyvci¬
met nézzük, a könyvek nyelvi összetételét, akkor azt látjuk, hogy a többségük francia
(102), majd latin (78), német (76), olasz (8) és csak kettő a magyar. Ennek az anyagnak
a frissességét az bizonyítja, hogy csupán kettő ősnyomtatvány, 29 a XVI. században
megjelent. 20 jelent meg 1601 és 1650 közt, majd a század végéig 102. 110 pedig
1701-et követően.
Ha ehhez hozzäadjuk a Bibliotheca Strattmanniana katalógusában jelölt 1650 előt¬
ti történeti anyagot, nem nagyon tudunk olyan művet említeni az összes magyar
arisztokrata könyvtárat tekintve, amit itt hiányozna. Fontos kiemelni azonban azt a
tényt is, hogy Batthyány Lajosnál — ahogy a kortárs magyar arisztokraták esetében
is — megjelenik a , Hungarici" tematikus csoport az összeírásban. És itt már nem a
magyar nyelvű könyvekről van szó, hanem a magyarokra, illetve Magyarországra
vonatkozó művekről.
Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a vizsgált könyvtárak anyaga, tema¬
tikus és nyelvi összetétele jól mutatja, hogy a nyugat-magyarországi főnemesi könyv¬
tárak potenciálisan elegendők voltak ahhoz, hogy tulajdonosaik értelmezni tudják az
európai államok és népek különbözőségeit, történelmük alakulását, és ha akarták,
51 A katalógusban a könyvek megjelenési évét tekintve 1733 az utolsó. Eleonora 1741-ban halt meg.
22 Strattmann fiúgyermekei (Heinrich 1707; Franz Anton 11718; Gerhard Wilhelm $1726) mind Eleonora elétt
haltak meg, egyiknek sem volt örököse.
23 HursAn, KKK XII, 2023.
54