Oldal 56 [56]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben előtt történt."! A XVI. és XVII. századi része — ez az összeírt anyag 80%-a - biztosan a diplomata apa olvasmány-, illetve munkaanyaga lehetett. Minden európai állam és nép története, latinul, németül, de főként franciául. Az európai műveltség alapját jelentő ókori tudás is francia nyelven volt jellemzően jelen a bibliotéka polcain. Iheodor Heinrich Strattmann bécsi karrierje is annak a szolgálatnak köszönhető, amit a nijmegeni béketárgyalásokon (1679) teljesített I. Lipót érdekében. Ehhez a teljesítményhez neki részletesen kellett ismernie a német fejedelemségek, kisebb grófságok szövevényes viszonyait, a spanyol és a francia korona aktuális helyzetét, de általában is az európai aktuálpolitikai helyzetet. Ő maga kleve-i, de gelderlandi holland származású lévén (ezt a könyvek is mutatják), hollandul, németül és franciául tárgyalt, olvasott. Emellett nyelvi orientációja is korszerű volt, volt francia—-angol szótára és angol nyelvkönyve is.?? Ha e mellé a katalógus mellé helyezzük a Batthyány Lajos Ernő könyveiről készült 1743. évi könyvjegyzéket, ? akkor tudjuk igazán jellemezni a leendő nádor számára potenciálisan rendelkezésre álló könyvanyagot. A két könyvanyag ugyanis nem fedi egymást, amellett, hogy vannak mindkét jegyzéken szereplő művek. Batthyány Lajos könyvjegyzékén 2260 tételt írtak össze. A könyvtár igazolja neveltetése történetét, azt nevezetesen, hogy korszerű jogi, történetfilozófai és politikai műveltségre van szüksége. Ugyanakkor, ahogy anyja folyamatosan hangoztatta, nem feledheti a latin és a magyar nyelveket sem, meg kell ismernie a saját közössége történelmét és a Királyságban élőket is. Ha csupán a történelem szakcsoportban szereplö 266 könyvcimet nézzük, a könyvek nyelvi összetételét, akkor azt látjuk, hogy a többségük francia (102), majd latin (78), német (76), olasz (8) és csak kettő a magyar. Ennek az anyagnak a frissességét az bizonyítja, hogy csupán kettő ősnyomtatvány, 29 a XVI. században megjelent. 20 jelent meg 1601 és 1650 közt, majd a század végéig 102. 110 pedig 1701-et követően. Ha ehhez hozzäadjuk a Bibliotheca Strattmanniana katalógusában jelölt 1650 előtti történeti anyagot, nem nagyon tudunk olyan művet említeni az összes magyar arisztokrata könyvtárat tekintve, amit itt hiányozna. Fontos kiemelni azonban azt a tényt is, hogy Batthyány Lajosnál — ahogy a kortárs magyar arisztokraták esetében is — megjelenik a , Hungarici" tematikus csoport az összeírásban. És itt már nem a magyar nyelvű könyvekről van szó, hanem a magyarokra, illetve Magyarországra vonatkozó művekről. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a vizsgált könyvtárak anyaga, tematikus és nyelvi összetétele jól mutatja, hogy a nyugat-magyarországi főnemesi könyvtárak potenciálisan elegendők voltak ahhoz, hogy tulajdonosaik értelmezni tudják az európai államok és népek különbözőségeit, történelmük alakulását, és ha akarták, 51 A katalógusban a könyvek megjelenési évét tekintve 1733 az utolsó. Eleonora 1741-ban halt meg. 22 Strattmann fiúgyermekei (Heinrich 1707; Franz Anton 11718; Gerhard Wilhelm $1726) mind Eleonora elétt haltak meg, egyiknek sem volt örököse. 23 HursAn, KKK XII, 2023. 54
