Oldal 54 [54]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
alapján biztosan mondhatjuk, hogy nem az apjától örökölt könyveket látjuk felsorolva.
Sokkal érdekesebb a Nádasdy IV. Ferenc (1660 körül-1722) haläla utäni könyvösz¬
szeírás. A fejléc egyértelművé teszi, hogy a család könyvei közül az elhunyt Ferenc
rendelése szerint Nádasdy V. Ferenc Lipót (1708-1783) intézkedik arrél, hogy a felso¬
rolt művek a lékai ágostonosoknak adassanak át. 614 könyvet sorol fel a katalógus,"
amelynek szerkezete arról tanúskodik, hogy nem egyetlen könyvtárszobából kellett
összeírni a köteteket, hanem több helyről. Három nagyobb egység különböztethető
meg. 298 kötetet tematikus besorolásban írtak össze, 225-öt nyelvi csoportosításban,
majd ezt követi egy főleg latin nyelvű munkákat (de nem kizárólag) felsoroló Ap¬
pendix (91 tétel). A tematikus csoportok jellemzően latin nyelvű műveket jelölnek
(sok köztük azonban német vagy francia), a nyelvek szerinti felsorolás tematikusan
szórt — ókori szerző éppen úgy megjelenik, mint a modern történelmi összefoglalá¬
sok, vagy hadtudományi munkák -, azonban nem arról van szó, hogy a szakcsopor¬
tokba osztott műveket később nyelvi csoportosításban is jelölik. Különböző műveket
látunk. A könyvtár számomra olyan, mint amelyet nem éppen egy szerzetesrendnek
kellene adományozni. A jog hangsúlyos tartalmi egység. Külön felsorolva 89 mű, de
a francia, az olasz és a német művek közt is számos jogi munka található. Hasonló a
helyzet a történelem szakkal is. Az appendixszel együtt közel 100 latin és még nagy¬
jából 60 modern nyelvű mű. A nem latin nyelvűek jellemzően az 1680 és 1720-as
évek között jelentek meg, erősen a birodalmi területekre orientáltak. Kevés viszont
a történelemfilozófia, vagy politikaelmélet (utóbbi elvétve akad). Magyar nyelvű 18
könyv címe olvasható, de a magyar történelemről további közel 30 latin mű szerepel
az adományozási jegyzéken. Az egyházi, vallásgyakorlati művek a Scriptores Sacri és
a Spirituales tematikus csoportban szerepelnek. Összesen mindössze 26 cím (köztük
Erasmus Újszövetség-kommentárjai 4 tételben és 6 bibliakiadás). A nyelvek szerin¬
ti csoportokban, illetve az appendixben további hasonló mennyiségűt találunk. De
megállapítható, hogy a könyvtárnak nem jellemző a vallásos arculata.
A Batthyány család esetében a rekatolizáló Batthyány I. Ádám (1610—1659) elhunyta
utáni generációk tagjainak könyvtárát nem ismerjük." A dédunokák generációja a
legközelebbi, amelyből két könyvtár is ismert. Az egyik összeírása 1750 körül készült,
118 tétel, francia és kisebb részben német nyelvű könyvek: szépirodalom (ókori szer¬
zők is), történelem és politikaelmélet. Nem tudjuk azonban, ki lehetett az a , Mrs le
comte Adam”, akinek a szobájában lévő könyveket inventálták.? A dédunokák közül
240 Említi HoRvárH 1889, 12. Kiadása MoNok, ADATTÁR 13/7, 2024, 199-225.
241 Batthyány Ádámé: Korrar A., KKK IV, 2002.
242 CzZEGLÉDI-KRUPPA-MONOK-ZvARA, ADATTÁR 13/5, 2010, 152-156. Itt Batthyäny II. Adam (1697/1704-1782)
alkancellár könyveiként publikáltuk a katalógust, azonban ma már valószínűbbnek tartjuk, hogy Batthyány¬
Strattmann Ädäm Vencel (1722-1787) lehetett a tulajdonos.
52